2026 januárjában hosszú idő óta először tapasztalhattuk meg, hogy milyen az igazi tél hóval, hideggel. Bár a közlekedésben sokfelé okozott nehézséget, bosszúságot a hó, a kert és a természet számára valójában igazi áldás. A levegővel teli puha hópaplan csodálatos hőszigetelő anyag, alatta a föld hője megóvja az évelő növénytöveket, a tél alá vetett magokat, a téli levélzöldségeket a kemény fagyoktól. Az olvadó hó pedig lassan beszivárog a talajba, és feltölti a felszín alatti vízkészleteinket, amelyek az elmúlt aszályos évek során jelentősen megcsappantak.

Törzsmeszelés

Februárban, sőt márciusban is gyakran még -6 oC alá süllyedhet az éjszakai hőmérséklet. Még nem késő a gyümölcsfák törzsmeszelése száraz időben. A fehér mészbevonat visszaveri a fénysugarakat, ezáltal nem melegszik fel a törzs napsütötte oldala. Ha felmelegszik, egyrészt a napsütötte déli oldal és hidegben maradt északi oldal közötti feszültség miatt elrepedhet a kéreg. Másrészt ugyanez történik amiatt is, ha a nappal felmelegedett oldal hirtelen lehűl éjszaka (akár 20-25 fokos hőmérséklet-különbséggel.) Az így kialakult repedéseket fagyléceknek nevezzük. A fagylécek megszakíthatják a fa tápanyagszállítását, ezáltal gyengítik a fát, és megrövidítik az élettartamát; valamint a kéregrepedések további búvóhelyeket nyújtanak kártevőknek, kórokozóknak.

A mész lúgos kémhatásával fertőtlenít is; sok kártevőt (tetveket, pajzstetveket, szúbogarakat) és azok petéit, továbbá kórokozó gombák spóráját elpusztítja. A meszelt törzsű fán ráadásul kevésbé telepszenek meg a zuzmók.

A meszelés nemcsak a téli, hanem a kora tavaszi fagyoknál is segít azáltal, hogy később hajt ki, később virágzik ki a gyümölcsfa, így nagyobb az esélye, hogy nem fagynak le a virágok és az éppen kialakult kis termések.A fiatal fák és a sötét kéregszínű fák különösen veszélyeztetettek a kéregrepedésre. A hároméves csemetéket már érdemes törzsmeszeléssel kezelni.

Hogyan meszeljünk?

Drótkefével, kéregkaparóval megtisztított törzsre ecsettel vigyük fel az alábbi keveréket: 1 kg oltott mész, 5 l víz, 25 dkg rézgálic, fél marék agyag esetleg liszt, hogy jobban tapadjon. Használjuk el az összes meszet, ne tartogassuk, mindig frisset készítsünk!

A metszés és a lemosó permetezés

Februárban fagymentes napokon itt az ideje a gyümölcsfák metszésének (kivétel az őszibarack, azzal várjunk március elejéig, közepéig) és a tél végi lemosó permetezésnek. Kezdőknek a metszés megtanulásához ajánlom Czáka Sarolta−Valló László A metszés ABC-je című könyvét. A lemosó permetezést valamilyen narancsolajos készítménnyel, beteg fák esetében rendszerint rézzel végezzük. Rezes szerből minél alacsonyabb réztartalmú szert válasszunk a talajélet kímélése érdekében. A rezes permetezés során ajánlott a fa alatti talajt letakarni. A lemosó permetezést mindenképpen rügypattanás előtt végezzük, mert perzselő hatása van a zsenge virág-és levélkezdeményekre.

A veteményes

A veteményeskertben a vetésterv elkészítésénél vegyük figyelembe a vetésforgót: ugyanaz a növény vagy növénycsalád csak meghatározott idő (ideális legalább 4-5 év) elteltével kerüljön ugyanarra a területre a kórokozók, kártevők felszaporodásának megakadályozására, a kiegyenlítettebb tápanyagfelhasználás, valamint a talajszerkezet-javítás és gyomszabályozás érdekében.

A másik szempont a növények tápanyagigénye.

Legnagyobb tápanyagigényű növények a burgonyafélék: burgonya, paradicsom, paprika, padlizsán, földicseresznye; a káposztafélék: fejes-és kelkáposzta, karfiol, brokkoli, karalábé, kínai kel; a hagymafélék; a kabakosok / tökfélék: cukkini, uborka, dinnyék.

Közepes tápanyagigényű növények a levélzöldségek: salátafélék, spenót, mángold, laboda; a gyökérzöldségek: sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cékla, feketegyökér, retek; a hüvelyesek: bab, borsó, csicseriborsó, lencse.

A magas tápanyagigényű növények kapjanak minden évben érett szerves trágyát és/vagy komposztot. Amikor ezekbe az ágyásokba a következő évben közepes tápanyagigényű zöldségek kerülnek, akkor is jól fognak fejlődni, ha nem kapnak külön tápanyag-utánpótlást. Például burgonyaféle és kabakos után hagymaféle vagy salátaféle következzen, ezután ismét dúsítsuk az ágyást trágyával, és ültessünk káposztafélét! Negyedik évben borsó vagy bab kerüljön ebbe az ágyásba, amelyek nitrogénben gazdagítják és jól előkészítik a talajt a tökféléknek.

A legtöbb évben február végén már közvetlenül a kertbe, magaságyásba helybe vethetjük a kifejtőborsót, retket, sárgarépát, petrezselymet, spenótot, madársalátát, rukkolát, ázsiai káposztákat. Ezek a zöldségfélék már alacsony hőmérsékleten is csíráznak, és a -3 − -5 oC-os fagyot is elviselik. A csírázó friss vetést és az őszi vetésű áttelelt levélzöldségeket is segíthetjük fátyolfóliás takarással nagy hidegek esetén.

Palánták

Palántát nevelhetünk a lakásban – vagy esetleg kis fűtött fóliasátorban – zellerből, melegigényes paprikából, paradicsomból, padlizsánból.

Február elején vethetjük a zellert, chilit – ezeknek hosszabb a csírázási ideje. Február közepén az étkezési és fűszerpaprikát. A paradicsomok vetésével ne siessünk, ráér február végén, március elején. Ekkor már 11 órán át világos van, és a fényerő is jelentős.

Figyelem: palántanevelés során gyakran előfordul a kis növények hirtelen megnyúlása, ennek következtében meggyengülése. Ennek oka lehet a fényhiány, a túl magas hőmérséklet, a túl sűrű térállás és a sok víz. Amint a kis sziklevelek megjelennek, átmenetileg tartsuk hűvösebb helyen a palántákat, hogy erősödjenek.

További ismeretekért, tanácsokért kövessék a Biatorbágyi Kertbarát Kör Facebook-csoportját, illetve látogassák klubtalálkozóinkat minden hónap első csütörtökjén. A programokról a Facebook-csoportból, illetve a JFMK programfüzetéből tájékozódhatnak.

Szeretettel várjuk Önöket február 28-án, szombaton 10−13 óra között vetőmagbörzénkre, ahol a saját vetőmag csereberéje mellett a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrző Központ munkatársaitól is lehet igényelni személyenként 5 tájfajta zöldség vagy fűszernövény vetőmagját. Hallhatnak előadást a génbank történetéről, a génmegőrzés mikéntjéről és a palántanevelésről is.

Februári teendők a kertben