Dr. Wieder (Zeikfalvy) Ernő, Zeikfalvy Anna és Zeikfalvy Lenke kiállítása

Dr. Wieder (Zeikfalvy) Ernő (1896–1954)

A két háború között látta el a betegeket Torbágyon községi orvosként.

Az 1931. szeptember 13-án bekövetkezett vasúti tragédia helyszínére elsőként ő sietett ki, és azonnal nekilátott a mentésnek. Jelentős részben neki köszönhető, hogy nem lett még több áldozat, gyors és szakszerű segítségnyújtása révén válságos helyzetben lévő emberek életét sikerült megmenteni.

Számos művészeti ágnak szentelte szabadidejét, így a zene, fényképezés és festés egyaránt a hobbija volt. Fennmaradt alkotásai alapján – és két lánya későbbi életműve révén – megállapítható, hogy tehetséggel is párosult a szenvedélye, bár nem folytatott művészeti tanulmányokat.

Művei elsősorban tájképek, utcaképek, csendéletek, amelyeket általában akvarell technikával készített.

Az alkotások helyszínei ritkán azonosíthatóak, de például az 1924-ben festett kép A budajenői ház címet viseli, a család korabeli lakhelyét megörökítve, ahol Lenke lánya született.

Különlegesnek számít az 1938-as norvégiai utazásán készített, a tengerpartot ábrázoló Norvég tájkép, valamint az Oslói norvég lakásbelső című festménye.

Zeikfalvy Lenke (1924–1994)

Grafikus, illusztrátor az orvos első házasságából született Torbágyon.

Apjától örökölt művészi tehetségét kamatoztatta: precíz rajzolási készségével tankönyveket, szakkönyveket, szaklapokat illusztrált, szakmai ábrákat, térképeket is rajzolt.

Munkássága kiterjedt fontos történelmi, művészettörténeti, földrajzi, építészeti kötetek illusztrálására.

Nevéhez fűződik a beszédképtelen, halmozottan sérült emberek kommunikációját segítő Bliss-nyelv szimbólumrendszerének megrajzolása a jelnyelv hazai bevezetésekor.

Hosszú évtizedeken át végzett szakmai tevékenységét 1981-ben magasrangú állami kitüntetéssel ismerték el.

Babucsikné Zeikfalvy Anna (1949– )

Grafikus, pedagógus a torbágyi orvos második házasságából született Kemenesmagasiban.

Munkássága és élete Kiskőröshöz kötődik, ahol iskolai keretekben, szakkörökben generációkat nevelt a művészet szeretetére.

Művészeti tevékenységét az igényesség, az elkötelezettség és a műfaji hűség jellemzi – ragaszkodva a klasszikus sokszorosított grafika technikáihoz.

Egyedi látásmódú rézkarcaival országos hírnévre tett szert, művei az évtizedek során számos kiállításon voltak megtekinthetőek országszerte.

Munkásságát felvették Bács-Kiskun vármegye értékei közé, számos pedagógiai és szakmai elismerése között 2022-ben elnyerte a megye Príma Díját képző- és iparművészeti kategóriában.