A Bia-Veritas Egyesület hagyományoknak megfelelően 2025 novemberének végén ismét megrendezte a biatorbágyi kistérségi párlatmustrát. A vezetőség lelkiismeretes és alapos szervezésének köszönhetően 50 fölé emelkedett a leadott minták száma, mindez 19 fő párlatgazdától.

Mindig is kíváncsivá tett, hogy mi folyik a kulisszák mögött. Hogy születik a bírák tapasztalatából és egyéni ízléséből egy szám? Talán a bírálati lapok széljegyzete bepillantást adhat a mesterségük titkaiba: vessünk egy pillantást a mustra legjobbjaiban rejtőzködő gondolatokra!

Champion: Som , Nagy Tamás ( igazi, tökéletes illat és íz, “Ez az :)” )

Csonthéjas kategóriagyőztes: Kajszi, Szabó-Lipka Tímea ( szép tiszta, jó íz és test, zamatos, gyümölcsös, piskóta tallér, illatos radír )

Almatermésűek kategóriagyőztes: Árpával érő körte, Szabó Emília ( szép, aromagazdag, szép tiszta illat, üde íz )

Különleges kategóriagyőztes: Eper, Büki Sándor ( tiszta illat, jó íz, harmonikus, szép magvas )

Szőlő alapú termékek kategóriagyőztes: Szürkebarát törköly, Portik Róbert (szép, tiszta, jó íz és illat, kitűnő )

A párlatmustrán a profi kiszolgálás és a nyílt bírálati rendszer már önmagában is garantálta a jó hangulatot, amit a vendégváró falatok csak tovább fokoztak. A koronát az eseményre a vacsora és a várva várt eredményhirdetés tette fel: a vaddisznópörkölt fűszeres ízei és a díjak, az oklevelek átadása egyedülálló közösségi élménnyé emelték a találkozót.

Na de nézzük a számokat! A statisztika tükrében az idei egy rendkívül erős megmérettetés volt. Az 54 mintából 41 szerzett arany- vagy ezüstérmet, vagyis a pálinkák háromnegyede kiváló minősítést kapott. Bár sok az érem, a pontszámok szórása azt mutatja, hogy a zsűri nem félt lepontozni a hibás tételeket, de bőkezűen jutalmazta a jót. A négytagú zsűri szigorú szabályrendszer mentén értékelt, a négy minősítési szempontra – tisztaság, gyümölcsös karakter (illat), íz és ezek harmóniája - legfeljebb 5-5 pontot adhatott.

A párlatmustra eredményében, a kiosztott pontokban nem csak számokat láthattunk, hanem kirajzolódott a versenyzők jelleme, a gyümölcsök természete és a zsűri szigora, vagy éppen elégedettsége is.

A klasszikusok

Ha fogadni kellett volna a verseny előtt, a csonthéjasokra – pl. szilva, barack, meggy, cseresznye - érdemes lett volna tenni. Összesen 10 minta érkezett, és ebből elképesztő arányban, 6 minta aranyérmet szerzett. Bár mennyiségben nem ők voltak a legtöbben, minőségben magasan verték a mezőnyt: az átlagpontszámuk 17,5. Ezen ne csodálkozzunk! A magyar pálinka-kultúra gerincét a csonthéjasok adják; egy jó szilva vagy egy gönci barack elkészítése a kötelező „kűr”; a Bujtor filmek elhagyhatatlan kelléke.

Sok lúd disznót győz

A legnépesebb tábor a szőlő alapú párlatoké volt. Ebben a kategóriában látszik a legjobban a nagy számok törvénye: mezőny közel felét - 24 minta - adta. Az átlagpontszám 16,1, ami korrekt, de elmarad a csonthéjasoktól, és a legtöbb ezüstérmet - 11 db - itt osztották ki. A szőlő hálás alapanyag, rengeteg áll belőle rendelkezésre, szemtelenül alacsony felvásárlási áron, de nehéz belőle igazán kiemelkedőt, “aranyat érőt” alkotni. A 24 indulóból "csak" 7 lett aranyérmes, ami jóval alacsonyabb arány, mint a csonthéjasoknál. Viszont itt csúszott be az egyik legtöbb hibás is: a 4 hibás tételből 2 szőlő volt.

A szélsőségesek

A különleges kategória mindig a zsákbamacska. Ide tartozhatnak a vadgyümölcsök (som, vackor stb), az ágyas pálinkák, a gyümölcs “cuvée”-k. 11 minta érkezett, 16,5-ös átlaggal. Ez a kategória a vagy mindent, vagy semmit; vagy nagyon bejön - 5 arany, 4 ezüst -, vagy nagyon nem - 2 kieső.

Az ország gyümölcse

Az almatermésűek, az alma, körte, birs vonal most nem volt befutó, de azért hozta az elvárt szintet: 9 minta, a legalacsonyabb kategória átlaggal - 15,8 -. Az almatermésűeknél a legnehezebb labdába rúgni. A birs cefre elkészítése technológiailag körülményes - aprítás, pektinbontás -, az alma pedig gyakran „jellegtelen”, ha nem kiváló fajtából és évjáratból készül. Ez látszik az eredményen is: itt született arányaiban a legtöbb bronzérem és a legkevesebb arany.

Ha az aranyérmesekre vetünk egy pillantást, feltűnik, hogy az almatermésűek legjobbjainak átlaga a legmagasabb - ami látszólag ellentmond az előzőeknek. Nem feltétlenül! Ez azt jelenti, hogy bár almából nehéz jót főzni, ezért alacsony az össz-átlag, de ha valakinek sikerül, az a 2 minta, az varázslatos lesz. Ezek az “outlierek”, amik erősítik a szabályt.

Ha biztosra akarsz menni, kóstolgass egy kupica csonthéjas pálinkát a versenyre benevezettek közül. Ha viszont szereted a ritka kincseket, keresd meg azt a két almatermésű aranyérmest, mert ezek tudhatnak valamit, amit a többi nem! És nem utolsó sorban mégis egy mindenek fölött tündököl: a különleges pálinkák közül a som.

A bor az igazságot feszegeti és választ ad az örök kérdésre: a “ Ki vagyok?”-ra.

A pálinka megmutatja a “Nagy Ő”-t, aki kilóg az időből: A Pillanatot.

Illatosradír, pilóta tallér, szép magvas