A költségvetés nem pusztán számokról szól, hanem felelősségről is
Kedves Biatorbágyiak! Arra kaptam felkérést, hogy Biatorbágy 2026. évi költségvetéséről írjak néhány sort. Meg is teszem, de az érthetőség kedvéért muszáj távolabbról kezdenem.
A mindenkori döntéshozók – mi is – számtalanszor elmondták, hogy Biatorbágy fejlődésének iránya hosszú évtizedekre a 2000-es évek elején, a lakó- és ipari övezetek kijelölésével eldőlt. Azok elhelyezése, mérete és azóta is folyamatosan változó beépítési szabályai jó előre meghatározták a város lehetőségeit, arculatát, lakosságszámát és ezekből eredően az élhetőség minőségét. Itt fontos megemlíteni a mindenkori döntéshozók felelősségét, hiszen döntéseiknek a jövőre kiható következményei vannak. Ezért szükséges néha visszanézni, értékelni és tanulságokat levonni, örülni a most jónak látszó döntéseknek, de tanulni azokból, amelyekről mára kiderült, rossz irány volt. 2026 nem a látványos fejlesztések, hanem a pénzügyi egyensúly helyreállításának, az értékek fenntartásának és fenntarthatóságuk megteremtésének az éve.
Nézzük, hogyan érkeztünk meg 2026-ra! A város lakóövezeteinek kijelölése 2002-ben megtörtént. Az állami adószabályok változásával az önkormányzatok bevételei átstrukturálódtak. A korábban helyben maradt személyi jövedelemadót 2013-ban, a gépjárműadó helyben maradt részét 2020-ban vonták el, így jelentősen beszűkült a helyi források lehetősége. Megmaradt a helyi iparűzési adó (HIPA), az építmény- és telekadó mint a bevételek legfőbb forrásai. Idegenforgalmunk nem jelentős, abból nincs idegenforgalmi adó, kommunális adóval pedig a városvezetés nem kívánja terhelni a biatorbágyiakat. Ezzel az állami döntéshozók ipari övezetek kijelölésére és azok folyamatos bővítésére kényszerítették az önkormányzatokat. A szolidaritási hozzájárulás, valamint a versenyképes járások program elindításával a megmaradt adóbevételeinkből közel 30%-ot von el az állam. Gyakorlatilag azokat a forrásokat, amelyekből a bővülés/fejlődés káros hatásait – közlekedés, környezet, infrastruktúra stb. – enyhíteni, netán megoldani lehetne.
Biatorbágy az elhelyezkedéséből eredően az utóbbi 10-15 évben rendkívüli mértékben növekedett. Ez egyaránt igaz a lakosságszámra és az itt megtelepült ipari létesítményekre is. Elsősorban a cégek által befizetett HIPA-ból, másrészt uniós és állami támogatásokból városunk soha nem látott nagyságrendű pénzhez jutott. Az elmúlt években a fejlesztési források bősége lefedte a működési költségek folyamatos emelkedését. A beruházások sok esetben rosszul tervezettek, túlárazottak voltak. Milliárdos nagyságrendű pénz ment megkezdett, de be nem fejezett, vagy éppen meg sem kezdett beruházásokra. Ugyanakkor meglévő épületeink lepusztultak; állagmegóvásukra, felújításukra nem fordítottak figyelmet. Közmű-infrastruktúránk kimerült, úthálózatunk rossz állapotú. A város működési kiadásai 2021-2022 óta meghaladják a működés bevételeit. Ha ezen a pályán maradnánk, néhány éven belül a város pénzügyi mozgástere veszélyesen beszűkülne. Az, hogy mennyire valós a veszély, mi sem bizonyítja jobban, minthogy ennek elkerülésére 2024-ben még az előző döntéshozóknak 1,5 milliárd Ft hitelt kellett felvenniük.
Egy városi költségvetés megalkotásánál a bevételek és a kiadások mértékét, azok arányát és – nagyon fontos – több éves tendenciákat kell figyelembe venni. Most először nem az a kérdés, hogy mit építsünk, hanem hogy hogyan tudjuk fenntarthatóan működtetni azt, amink már van. A bevételek szempontjából talán az egyik legfontosabb ilyen lehetőség a HIPA várható további csökkenése. Ez az adónem 2025-ben 2024-hez képest mintegy 5-6 %-kal csökkent. A helyi nagy cégek árbevétel-változásait (az adó alapja) tőlünk függetlenül, a globális gazdasági környezet befolyásolja, arra nincs ráhatásunk. Ez két fontos feladat elé állítja a városvezetést. Az adóbevételeket kell átsúlyozni. A kiszámítható telek- és építményadó-bevételek arányát növelni kell. Ugyanakkor meg kell keresni a további iparűzésiadó-bevételek növelési lehetőségeit.
A város működési költsége mintegy 9,4 milliárd Ft – ebből 2 milliárd az állami elvonás és kb. 400M Ft a hiteltörlesztés és a kamat. A felhalmozási kiadások a beruházások, melyek egy része áthúzódik 2025-ről, mint a szennyvíztelep kapacitásbővítése, a bölcsődei konyha, ill. a Forrás utca felújítása. Ezek összege úgy 650 M Ft. Látszik, hogy a kiadásokban meghatározó a működési költség.
A jelenlegi döntéshozóknak ezen belül van megtakarítási lehetősége. Azt is látni kell, hogy a működési költségen megtakarítani – a jelenlegi szolgáltatási és működési színvonal megtartása mellett – nagyon nehéz. Meg kell találni minden területen a kiadások csökkentésének módját. Számomra a város működőképessége, intézményeink biztonsága és a pénzügyi egyensúly fontosabb, mint új, látványos beruházások indítása. Ez érinti az intézményeinket, a városi szolgáltatásokat, a kötelező és önként vállalt feladatokat és a városban dolgozó civil szervezetek támogatását is. Természetesen a lehetőségek újragondolásába az érintett szervezeteket be kell vonni.
Köszönöm mindenkinek, aki részt vesz, részt vett ebben a munkában. Természetesen köszönöm a város dolgozóinak, hogy megértik a célt, és elfogadják a jelenlegi gazdasági helyzet adta lehetőségeket. Végül külön köszönöm a képviselő-testület tagjainak, hogy volt bátorságuk és megértésük meghozni a bizony sokszor nehéz döntéseket. A költségvetés nem pusztán számokról szól, hanem felelősségről. Arról, hogy Biatorbágy ne csak növekedjen, hanem hosszú távon élhető maradjon. Biatorbágy nemcsak egy növekvő város, hanem egy organikus közösség is. A költségvetés célja pedig, hogy ezt a közösséget védje, szolgálja.
Kocsis József polgármester
Biatorbágy, 2026. február