A lutriból lett malom

Mészöly László 1873-ban született Kiskunhalason, hatgyerekes vidéki köznemesi család negyedik gyermekeként. 1897-ben végzett az Állatorvosi Egyetemen, majd kezdő állami alkalmazású állatorvosként került Biára 1906-ban. Akkoriban járásonként egy állatorvost alkalmaztak, így a teljes Budakörnyéki járás állatorvosaként működött.

Biai szobája ablakából látta, hogy a helyiek szekereken viszik a gabonát őröltetni Bicskére. Természetesen kisebb vízimalmok már működtek a környéken, de a település őrlési igényeit ezek láthatóan nem tudták kiszolgálni. Az ötlet ekkor fogalmazódott meg Mészöly Lászlóban: Bián malmot kellene létesíteni – lenne rá kereslet.

A lutri és a Lonci

A 20. század első évtizedében Mészöly László ténylegesen nyert a lutrin. A nyereményből 1912-ben felépült a malom, a hivatalos működési engedélyt Mészöly első felesége, Marsik Ilona nevére állították ki. A malom működése során több néven létezett, volt Mészöly-malom, Mészöly László Ilona-hengerműmalma és Ilona-hengerműmalom.

Technikatörténeti érdekességek

Az Ilona-hengerműmalom tizenegy járatú másfél vagonos malom volt, Diesel-motorral üzemelt 3 Ganz-gyártmányú hengerrel kezdte meg működését; először gőz meghajtással, később olajra, majd elektromos meghajtásra tértek át. Az 1920-as évek végén a malom már árammal őrölt és Haggenmacher-féle síkszitával rendelkezett, amelyek ma is megtalálhatóak az épületben. Békeidőben 15-16, háborúban 30 munkavállalóval működött, akik két műszakban dolgoztak. Története során két üzemvezetője volt: Sima Károly és Néder János, valamint saját gépésze volt Ébner László személyében.

Vertikális piaci integráció

A malom mellett 1913-ban épült meg a lakóház, később átmenetileg benzinkúttal és olajütővel is bővült. Aztán jött a nagy ötlet: a vertikális piaci integráció. A malomban keletkező, emberi fogyasztásra nem alkalmas melléktermékeket a sertések kifejezetten szerették, Mészöly pedig könnyen tudta biztosítani a folyamatos állatorvosi ellenőrzést is. A malom mellett így hamarosan hizlalda épült, amelyben skót sonkasüldők nevelkedtek – jókora bevételt termelve tulajdonosuknak.

Mészöly László

Mészöly László a magyar malomiparosok elit rétegébe tartozott; évtizedekig volt a Pest megyei Molnárszövetség elnöke. Erős kezű, határozott és szakmailag nagyon precíz vezetőként jellemezték. Gépészeti és állatorvosi végzettsége mellett molnár képzést is végzett, emiatt nagy rálátása volt a malomipar általános működésére. Támogatta és finanszírozta munkavállalóinak képzését. A falu legtöbb adót fizető polgárai, az ú.n. virilisek közé tartozott a két háború között. A helyi református egyházközség presbitereként is tevékenykedett. Marsik Ilona halála után feleségül vette Dr. Feltóthy Magdolna gyermekorvost. Mészöly Lászlónak két lánya, öt unokája és tizenhárom dédunokája van.

A malom 1948-ban állami tulajdonba került, majd 1952-ben a hozzá tartozó ház, kert stb. is. A leszármazottak a rendszerváltáskor történt kárpótlási eljárás során eladták a kárpótlási jegyeket. A Mészöly-család és a malom közös története ekkor ért véget.

A Lonci ma

Az érdeklődők szeptemberben a kulturális örökség napja keretében a B-közép építészközösségének szervezésében járhatták be a malmot. Az épület állaga jelenleg folyamatosan romlik, a tető beszakadt. A közösség bízik benne, hogy egy befektető lát az épületben fantáziát, és így megmenekülhet – mert a Lonci jelenleg eladó.

Fotó: Sass Judit