Április a kertben: védekezés a fagy és a gombák ellen - és ültetési tanácsok 

Kevés olyan felemelő látvány van, mint a finoman éteri illatfelhőfátyolban libbenő, virágzó gyümölcsfák. A szemlélődő emberben feléleszt valami sejtelmes bizonyosságot, hogy a teremtés nem is mese, eredendő rend, szépség, s hogy világunkban gyümölcsöző jövőt ígérő béke van. A zsongó méhek nemcsak a megtermékenyítő beporzást végzik el, hanem zümmögésük hangrezgése is gyógyítóan hat fára, kertészre egyaránt. 

Megfigyelték, hogy azokban a gyümölcsösökben, ahol kaptár van, tehát nemcsak virágzás idején vannak jelen a méhek, egészségesebbek a gyümölcsfák, maga a gyümölcs is szebb, jobban tárolható lesz. Ősiségünkben gyógyító szer volt a méhes házban való tartózkodás, ahol az érzések tisztulnak, a gondolatok világosodnak, a sejtek harmonizálódnak. Nem véletlenül volt Berzsenyi Dániel kedvenc alkotóhelye is a méhes ház.

Sajnos sokszor előfordult az utóbbi években, hogy éppen virágzásban, terméskötődéskor érte a fagy a gyümölcsfákat, ezzel megpecsételve a gyümölcsök sorsát. Annak, aki le tudta még meszelni fáinak törzsét – késleltetve ily módon a virágrügyek kihajtását –, nagyobb  esélye van a fagyveszély elkerülésére.  Ha mégis virágzáskor várható fagyos éjszaka, -1–-2 °C-nál még meg tudjuk védeni fáinkat fátyolfóliával. Nagyobb fáknál segíthet füstölés vagy az egész éjszaka tartó permetező szórófejes öntözés; ám -3 °C alatt sajnos ezek a módszerek sem segítenek.

Növényvédelemre is kell gondolnunk már virágzás kezdetekor. A monília gombák különösen hűvösebb, párásabb időben fertőznek. Következményeképpen a virágok barnulva elszáradnak, az ágvégek is elhalnak. Monília okozza későbbiekben a gyümölcsök barnás rothadását, amelyen kör alakú fehér penészbevonatok is látszódnak. Őszibarackon gyakori a tafrinás levélfodrosság, melyet szintén gomba okoz. Május elejéig folyamatosan fertőzhet; miután tartósan 15–20 °C felett lesz a hőmérséklet, visszahúzódik. Azonban a fertőzött levelek lehullanak, gyengítve a fát. Mindkét betegség ellen léteznek kímélő, biológiai szerek, melyekkel kapcsolatban gazdaboltokban tudnak segíteni, továbbá sok hasznos információ található a Biokultúra Egyesület honlapján is.

Káposztafélék, karalábé, brokkoli palántáját kiültethetjük a kertbe, magvait is vethetjük még közvetlenül a földbe. Vethetjük már helybe a cékla, mángold magjait is. Hagyományosan Szent György napján, április 24-én vetik az uborkát és a spárgatököt, cukkinit, patisszont, sütőtököt. Érdemes a veteményeskertbe is vetni fűszernövényeket. Gyökérváladékaikkal és a levelükből, virágaikból felszabaduló illat- és egyéb anyagaikkal jótékony hatással vannak a mellettük fejlődő zöldségnövényekre: megzavarják a károsító rovarok tájékozódását, vagy el is riasztják azokat.

Uborka mellé vessünk borágót! A babok tervezett sora mellé vessünk borsikafüvet.  Bársonyvirágot a szamóca, burgonya, saláta, fejeskáposzta, petrezselyem mellé. A burgonya a koriander mellett is szépen fejlődik. A bazsalikom nagyon melegigényes, azt cserépbe vessük el, és a lakásban nevelgessük május közepéig.  A paradicsom-, paprika-, padlizsánpalánták kiültetésével is várjunk május második feléig; nagyon melegigényes növények.

Az évelő fűszernövényeket is vethetjük szabadföldbe; metélőhagymát, tatárhagymát, citromfüvet, évelő borsikafüvet, lestyánt, orvosi zsályát, ánizsmentát.

A virágoskertbe április 10-e után kikerülhetnek az átteleltetett dáliagumók, kardvirág-hagymák és kánnatövek. Az egynyári virágpalántákkal is várjunk április végéig, május elejéig. A begónia, petúnia, bársonyvirág, napvirág kisebb fagyokat kibír, de a pistike, porcsinrózsa melegigényesebb. A legmelegigényesebb a vinka-sivatagi rózsa, vele egészen júniusig várjunk. Nemcsak a fagyot nem bírja, de a hűvös időjárásra is érzékenyen, levélsárgulással reagál.

A világban működő rendet mutatja a Hold és a csillagképek növényekre, növénytermesztésre gyakorolt hatása is. Valaha ennek jobban tudatában voltunk. Az 1600-as években Lippai János szerzetes – aki Európa-szerte híressé tette a pozsonyi érseki kertet – írta az első magyar, 3 kötetes kertészeti szakkönyvét. „Az vetemény Újhold magoknak vetésének idejérül, és azok kikelélésérűl: Csak nem minden konyhára-való füvek, az kiknek gyökerekkel nem élünk, hóld nevelkedésére leg-hasznosabban véttetnek. Mert ha hóld fogytára vetik, vagy igen későn nőlnek, vagy semmire kellők-lesznek. Az is gyakran történik, hogy noha az mag szép friss, és jó, hóld nevelkedésére is vetik, de ha az Csillagoknak szerencsétlen, és ellenkező fordulásokra esik vetése: se nem nől, se jót nem várhatni belőlle……….de ha a kertész nem vigyáz figyelmetessen, az csillagoknak helyheztetésekre, és köllemetes tekéntetekre, sokszor megcsalatkozik.”

A régi tapasztalatokat az utóbbi évtizedekben tudományos kísérletek, megfigyelések igazolják. A Magyar Biodinamikus Egyesület minden évben kiadja a vetésnaptárt, amelyben feltüntetik, éppen melyik holdfázisban van a Hold, melyik csillagképben tartózkodik, mely növényeknek kedvez akkor a vetés, ültetés, ápolási munka. Ha figyelembe tudjuk venni ezeket a hatásokat, sokkal eredményesebbek lehetünk.