Biatorbágy – Gyergyóremete 25
A Városünnep vasárnapján mutatták be a Kapcsok és a Torbágyi székely népdalok köteteket, és először lehetett megnézni az Otthon című dokumentumfilmet is. A JFMK aulájában kiállították a „Remete 25” fotókiállítás képeit, melyeket a két település fotósai készítettek. Mind a négy projekt a testvérvárosok közös múltját, kapcsolódásait és a Biatorbágyon élő, Remetéről elszármazó családok történeteit dolgozta fel.
KAPCSOK
Írta: Tonomár Mónika
A könyv ötlete 2025 júliusában, a Gyergyóremetei Falunapokat követően született meg. Az ott megélt találkozások, beszélgetések és a közösség szeretetteljes fogadtatása, a közös élmények további gondolatokat indítottak el arról, miként lehetne méltó emléket állítani a közelgő jubileumnak. Az első elképzelés egy kisebb képes album volt a Biatorbágyon élő remetei családokról; a munka azonban hamarosan jóval nagyobb vállalkozássá nőtte ki magát.
A Biatorbágyi Fotóklub által összefogott kezdeményezés előkészítő munkáiban Tüske Emil, Loszman Anriett, Határ Ágnes, Bakos László és Tonomár Mónika vállalt aktív szerepet. Később csatlakozott László Ferenc, a Biatorbágyi Székelykör vezetője, Bihari Zoltán, a Biatorbágyi Értéktár Bizottság elnöke, valamint Cseresznyés Mihály fafaragó, a Testvériség kapujának egyik alkotója is.
A kutatómunka során korabeli dokumentumok, visszaemlékezések és történelmi források kerültek elő. Nagy segítséget jelentettek a korábbi gyűjtések és kutatások, köztük Wágenszommer Istvánné, Puskás Erzsébet és Laczkó Sándor munkái. Laczkó Sándor már 1999-ben riportokat készített azokkal az idősekkel, akik személyesen élték át a Gyergyóremetéről Börvelyen át Torbágyra vezető utat, így számos pótolhatatlan emléket sikerült megőriznie az utókor számára. A múlt eseményeinek feltárásában Vendégh Zsolt riportjai és felvételei is értékes forrásként szolgáltak.
A kötet végül három nagy egységből állt össze. Az első fejezet a gyergyóremeteiek Börvelybe, majd Magyarországra vezető útját mutatja be. A történelmi háttér feldolgozását dr. Nagy József gyergyóremetei történész vállalta, aki írásával hiteles és átfogó képet adott a korszak eseményeiről.
A második rész a két település huszonöt éves kapcsolatának történetét idézi fel. Megjelennek benne a testvértelepülési kötődés létrejöttének körülményei, a közös rendezvények, hagyományőrző programok, kirándulások és az évek során kialakult emberi kapcsolatok. A fejezet megszületéséhez számos szerző és közreműködő járult hozzá személyes visszaemlékezéseivel: Hingyiné Molnár Ildikó, Horváth Imre, Horváthné Nagy Erzsébet, Koleszár Balázs, Köllő Attila, Laczkó Sándor, Szádváriné Kiss Mária, Tóth Mónika, Varga László, Vendégh Zsolt, Wágenszommer Istvánné, Wéber Katalin, Willinger Ágnes.
A könyv leghangsúlyosabb részét a harmadik fejezet alkotja, amely negyvenkét remetei gyökerű család történetét örökíti meg. A beszélgetések során nemcsak családi emlékek, féltve őrzött fényképek és személyes sorsok kerültek elő, hanem egy közösség múltja, értékrendje és öröksége is kirajzolódott.
A kötet szerkesztésében és végleges formájának kialakításában Horváth Imre vállalt meghatározó szerepet. A szerkesztési és tördelési munka során nagy türelemmel és szakértelemmel segítette, hogy a folyamatosan bővülő és alakuló anyag egységes, igényes könyvvé álljon össze.
A Kapcsok cím nem csupán a két település viszonyára utal. Azokra a családi, baráti és közösségi kötelékekre is, amelyek a történelem fordulatai, a távolság és az idő múlása ellenére is megmaradtak. A könyv talán legfontosabb üzenete, hogy a valódi kötődések nem szűnnek meg: tovább élnek az emlékezetben, a családi történetekben, a közösen énekelt dalokban, a hazaváró kapukban és azokban az emberekben, akik fontosnak érzik, hogy mindezt továbbadják.
A könyvbemutatón megtelt a Juhász Ferenc Művelődési Központ színházterme. Az ünnepségen Kocsis József polgármester átadta a kötet első példányát Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármesternek, valamint a testvértelepülési kapcsolat huszonöt éve alatt szolgáló két biatorbágyi polgármesternek, dr. Palovics Lajosnak és Tarjáni Istvánnak. A könyvben szereplő családok tiszteletpéldányt vehettek át, amely remélhetőleg hosszú időn át őrzi majd az elődök emlékét és a közösség történeteit. A rendezvény zárásaként a Biatorbágyi Népdalkör és a résztvevők együtt énekelték el a remetei himnuszt.
A kötet a Biatorbágyi Fotóklub kiadásában, korlátozott számig megvásárolható. Érdeklődni Tonomár Mónikánál lehet. Mail: [email protected]
OTTHON
Írta: Tudós Ágnes
Az idén 25 éves testvérvárosi kapcsolat Gyergyóremetével a családi történetekben is ott van. Gyergyóremetéről Biatorbágyra több család érkezett az elmúlt közel 100 évben. Volt, akiket a történelem zűrzavaros idejében 1941–1946 között telepítettek előbb Börvelyre, majd onnan Biatorbágyra és más Pest vármegyei településre. Volt, aki a diktatúra elől menekült, és vannak, akik már szabad akaratukból, nyitott határokon át választják második otthonuknak a várost. Bakos László a Ceausescu-diktatúra elől menekítette át a határon családját, annak reményében, hogy a gyerekei és majdani unokái esélyt kapjanak egy jobb, szabadabb életre. Két ország, két haza, két otthon és megannyi személyes családtörténet villan fel a Városünnepen bemutatott Otthon című dokumentumfilmben. Mert mit is jelent az otthon? Egy helyet, egy közösséget vagy azokat az embereket, akikhez tartozunk?
A Média Kft. stábja 2025 októberében két napot forgatott Gyergyóremetén. Hingyiné Molnár Ildikó több évtizedes helyismerete és kapcsolatai révén segített eljutni az interjúalanyokhoz. Hazatérve Biatorbágyon is forgattak még egy napot, majd egy héten át dolgoztak az utómunkán, hogy a Városünnepen mindenki megismerhesse azt a történelmet, ami családi krónikákban íródik, és sokszor valódibb, igazibb és átélhetőbb, mint a történelemkönyvek száraz adatai.
(Otthon – dokumentumfilm. Alkotók: Beöthy-Molnár Benedek, Erdei István, Ténai Petra, Tudós Ágnes.
Gyártó: BiatorbágyON Média Kft., 2026).
Megtekinthető ITT.
„Olyan bánat a szívemen…” (Torbágyi székely népdalok)
Írta: Köllő Attila
Sokan kérdezhetik: Torbágyi székely népdalok – mi is ez? Honnan van ilyen? A gyűjtést Kodály Zoltán kezdeményezésére Kerényi György és Lévai Györgyné Gábor Judit végezték 1959-ben. A Remetéről Börvelybe, majd a II. világháború után Torbágyra települt székelyek hozták magukkal őseink népi kultúráját, amelyet Kodály már 1910-ben megismerhetett Remetén. Torbágyon a gyűjtőket Török Henrik énektanár fogadta és segítette. Kezdeményezésére nem házról házra mentek, inkább összehívták a székelyeket. „Néhány ott csellengő iskolás szétfutott, s kis idő múlva egymás után állítottak be a meghívottak” – jegyezte fel Kerényi. Ekkor kerültek elő a szép, régi stílusú dalok, katonanóták, párosítók, köszöntők és szokásdallamok.
Lévai Györgyné Gábor Judit elmondása szerint „a lejegyzésekben Kerényi György nem engedett segíteni, mivel az anyagot olyan értékesnek tartotta, hogy abból egy hangot, de még egy betűt sem volt hajlandó más kézírással, más füzetébe íratni”.
A most megjelent füzetbe 25 népdal került, mely a Biatorbágy daloskönyve sorozat 3. kötete. Köszönet Biatorbágy Város Önkormányzata és a Biatorbágyi Értéktár Bizottság támogatásáért, külön Horváth Imre munkájáért.
