Húsvéti királyjárás, októberi királypuccs, Bia-Torbágy, Tihany, Madeira. Két visszatérési kísérlet és egy száműzetés története.

Főkároly

IV. Károly különös életet élt. A dinasztikus szokásokkal ellentétben nyilvános iskolába is járt, ahol egyszerűen csak „Főkároly”-nak szólították osztálytársai. Rövid uralkodása alatt (1916-ban lépett trónra, ő volt az egyetlen Habsburg, akinek budapesti koronázásán a magyar himnuszt énekelték) egy célja volt: kivezetni birodalmát az I. világháborús öldöklésből, és elhozni a békét. De másképp alakult.

1918. november 11-én – amikor Erzberger és Foch aláírta a compiѐgne-i egyezményt, ami a háború végét elhozta – még hatalmon volt, de birodalma másnap összeomlott: november 12-én kikiáltották az osztrák köztársaságot, majd november 13-án az eckartsaui vadászkastélyában őt felkereső magyar küldöttség kérésének megfelelően lemondott a magyar államügyek viteléről is.

Királyjárás és királypuccs

1921-ben azonban IV. Károly kétszer is megpróbálta visszaszerezni a magyar koronát. Tavasszal álruhában, vonaton és lovas szekéren utazva érkezett magyar földre. Egészen Horthy húsvéti asztaláig jutott, és a hatalom átadására szólította fel a kormányzót. Horthy első meglepetéséből ocsúdva válaszul egyszerűen kivezettette az őt korábban tengernaggyá kinevező királyt. A királyjárás egész nyáron tematizálta a magyar közéletet; utórengései Teleki Pál miniszterelnök bukásához is hozzájárultak.

A királypuccs

1921. október 22-én Bia-Torbágy vasútállomáson állt meg a Budapestre tartó királyi különvonat. Másnap kora reggel tartottak tábori szentmisét a peronon, melyen Károly és felesége, Zita a nép körében térdepelt a tábori oltár előtt. A fennmaradt fotók különlegesek – ahogyan történetük is az.

„Mikor IV. Károly volt királyunk Budapestre jött, vonatát Győrben találta Jelfy Gyula lapunk fotografus munkatársa. Volt királyunk régibb idő óta ismeri Jelfyt, s a mint meglátta a győri pályaudvaron, azonnal behivia vonatába, hogy vele utazzék tovább. Jelfy a volt király vonatán jött Bia-Torbágyig, s ott maradt egészen a visszavonulásig. Ez alatt több felvételt csinált az expediczió különböző fázisairól. Ezeket a felvételeket eddig nem lehetett közölni, most reprodukálunk belőlük egynehányat. "
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1921. november 20.)”

Míg a királyi pár Bia-Torbágyon áldozott, Budaörsnél megkezdődtek a harcok a királypártiak és a kormánycsapatok között. Károlyhoz már a szertartás alatt érkeztek a hírek halálos áldozatokról, amelyekre nem számított, és amelyek elborzasztották. A legenda szerint már a mise után elrendelte a művelet leállítását, és visszavonulásra adott parancsot. Ami biztos: a tűzszünet megkötésére másnap, október 24-került sor.

Károlyt és Zitát a kormány elfogta és 1921 novemberében száműzték Madeira szigetére. Károly 1922. április 1-jén, 34 évesen ott hunyt el.

Példamutató keresztény életéért a katolikus egyház 2004-ben boldoggá avatta.

A testület szeptemberi döntése értelmében a mise emlékére új nevet kap az Ybl sétány a Szent László utca és a vasúti viadukt között: Boldog IV. Károlyét.