A gyors könnyűlovas huszárság eredete egészen a honfoglalásig nyúlik vissza, de a modern forma a 14. század végére alakult ki. A "huszár" szó először Nagy Lajos király idején tűnt fel, Mátyás király alatt pedig a könnyűlovas csapatnem hivatalos elnevezése lett. A mohácsi vész után a huszárok a határmenti végvári harcokban váltak dominánssá; a gyors, könnyűlovas egységek rajtaütésekkel, felderítéssel és egyéni párbajokkal tűntek ki.

Huszárok már a 16. században is szolgáltak a Habsburg-seregben, és hírnevet szereztek Nyugat-Európa harcterein, de aranykorukat a 17–18. században élték Mária Terézia uralkodása alatt. Ekkor sarcolta meg Berlint Hadik András.

Hadik

Hadik András 1757 októberében, a hétéves háború idején mintegy ötezer huszárral és könnyűlovassal merész vállalkozásként Berlin ellen indult. A porosz haderő nagy része éppen máshol harcolt, így Hadik gyors menetben, kerülő utakon, a felderítést és a meglepetést kihasználva közelítette meg a fővárost. Október 16-án csapatai bevonultak Berlinbe, és – komolyabb ellenállás nélkül – sarcot vetettek ki a városra. A legenda szerint 300 ezer tallért és több tucat kesztyűt is követeltek Mária Terézia számára. A huszárok néhány nap múlva, mielőtt a porosz erősítés megérkezhetett volna, fegyelmezetten kivonultak.

Huszárok Európában

A 18–19. század fordulójára a huszár – mint könnyűlovas fegyvernem – egész Európában divatba jött. A Habsburg-hadsereg magyar huszárezredeinek mintájára a francia, a porosz, de az orosz és brit hadsereg is saját huszárezredeket szervezett. A napóleoni háborúk idején már mintegy 30–35 ezer huszár harcolt Európa különböző frontjain – de többségük már nem magyar, hanem francia, német, orosz vagy lengyel volt.

A huszárok harcmodora és uniformisa

A klasszikus huszár harcmodor a gyors mozgás, a meglepetésszerű csapás és visszavonulás kombinációja volt: nem tartós frontszembenállásra, hanem hírszerzésre, az ellenség háta mögötti portyákra és gyors vágtákra tervezték. A harcmodorhoz az öltözet és a lószerszám is alkalmazkodott. A huszár testhezálló dolmányt és mente-félét viselt, amelyet sűrű zsinórozás díszített, de nem akadályozta a mozgásban. A csákó nem csak dísz volt: védte a fejet, miközben jól azonosíthatóvá tette az ezredet. Fegyvere a könnyű, ívelt szablya, amely közelharcban villámgyors vágásokra adott lehetőséget. A nyereg magas első és hátsó kápája stabil ülést biztosított a vágtában, a rövidebb kengyel pedig megkönnyítette a kiemelkedést és a szúrást. A könnyű felszerelés tette lehetővé, hogy a huszár valóban a sebesség katonája legyen.

Huszárok 1848-ban

1848 előtt a Habsburg Birodalom reguláris hadseregében 12 huszárezred szolgált. Magyar huszárok, magyar tisztek vezetése alatt. A forradalom kitörésekor ezek közül több ezred – például a 2. huszárezred (Hannover huszár) vagy a 9. huszárezred (Nádor huszár) – átállt a magyar oldalra, és aktívan részt vett a szabadságharcban a Habsburgok ellen. A magyar honvédség a forradalom során hat új huszárezredet alakított ki, kiegészítve az átállt egységekkel. A honvédlovasság így kizárólag huszárságból állt, amely gyorsaságával és leleményességével kulcsszerepet játszott a harcokban, például a branyiszkói ütközetben, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál vagy Tápióbicskén.

Az 1849. április 4-i tápióbicskei csata a tavaszi hadjárat egyik fordulópontja volt. A magyar csapatok kezdetben rendezetlenül ütköztek meg az osztrák erőkkel, ám a beérkező erősítés – köztük a huszárság – végül visszaszorította az ellenséget. A csatához kötődik Sebő Alajos huszár őrnagy és az osztrák Hermann Riedesel dragonyos tiszt összecsapása, amelyet a korabeli emlékezet „párbajként” őrzött meg. A történet szerint a két tiszt a harc forgatagában egymásnak rontott, és Sebő győzött. A jelenet romantikus változata visszaköszön Jókai Mór regényében, A kőszívű ember fiaiban.

A kompolti rajtaütés – 1849. február

1849 februárjában, a kápolnai csatát követő manőverek idején a magyar huszárok Kompolt térségében hajtottak végre merész rajtaütést. A visszavonuló és átcsoportosító császári csapatok egy részét váratlanul érte a támadás: a huszárok gyors vágtában csaptak le, szétszórták az előőrsöt, foglyokat ejtettek, majd mielőtt az ellenség rendezhette volna sorait, visszavonultak. Az akció nem döntött el hadjáratot, de jól mutatta a huszárharcmodor lényegét: mozgékonyság, meglepetés, pszichológiai fölény. A kompolti rajtaütés afféle iskolapéldája lett annak, hogyan lehet kisebb erővel is zavart kelteni egy nagyobb hadseregben.

A szabadságharc leverése után a magyar honvéd huszárezredeket feloszlatták, de a Habsburg-hadseregben tovább működtek huszárezredek. A 19. század végére azonban a klasszikus lovasság jelentősége csökkent. Az első világháborúban még harcoltak ugyan huszárezredek, de a lövészárok-hadviselés miatt a klasszikus lovasrohamok gyorsan háttérbe szorultak. A huszárok gyakran leszállva, gyalogosként küzdöttek. Magyarországon 1955-ben hivatalosan megszűnt a huszárság. A huszár viszont 2017 óta hungarikum, a hűség és hazaszeretet jelképe.

Huszárhagyomány-őrzők a JFMK huszáros napján – Kiss Péter és barátai

Kiss Péter biatorbágyi, 8 éve költözött Mányra, lovastanyájára. Március 15-én szeretettel vár mindenkit a JFMK-ban. „Leletek után készült kézműves rekonstrukciókkal mutatjuk be, hogyan is nézhetett ki egy magyar huszár. Ismeretterjesztőnk célja: kézzelfoghatóbbá, izgalmasabbá tenni a történelemórák néha száraz ismeretanyagát. Az elmúlt években számos rendezvényen és több külföldi turnén vettünk részt, ahol sikeresen képviselhettük hazánkat. Mai napig tartunk különböző tematikájú élő történelemórákat óvodás és iskolás csoportoknak. Lovaink számtalan filmben, köztük a Hadik című mozifilmben és hagyományőrző bemutatókon bizonyították rátermettségüket, képzettségüket” - ígéri.

Huszáros családi nap és megemlékezés

Március 15-én a JFMK egy egész napot szentel a huszároknak. Lesz animációs filmes játszóház, amelyben pörgetős füzetek (flip-book), az életkerék (zoetróp), a papírkivágásos, a lego-, a bábanimáció, illetve a pixilláció technikájával huszárok, lovak papírlapjai vagy díszletelemei segítségével az ünnephez kapcsolódó animációs jeleneteket alkothatnak majd a gyerekek. A képkockánként készülő animációk a digitális képrögzítés során azonnal láthatóak lesznek, így az elkészült filmecskéket minden résztvevő megkapja és hazaviheti. A hagyományőrzők – Kiss Péter és barátai – segítségével a gyerekek megismerkedhetnek a lovas huszárok viseletével, fegyvereivel, megtanulhatják a huszárvágást, majd a kiképzés után kb. 17.30-kor hadgyakorlatot tarthatnak, megütközhetnek egymással kiskardokkal és zoknibombákkal.

Megújul a JFMK arculata! Új logója lett a Juhász Ferenc Művelődési Központnak. A programfüzet dizájnja is változik, és a weboldal is átalakult. Egy dolog a régi: a JFMK-ban mindig történik valami!

Fotó: Sass Judit

Huszárok egykor és ma