Ismered a szomszédod? – Radnai-Zulauf Rita
Vannak életutak, amelyeket egyetlen döntés határoz meg. Radnai-Zulauf Rita története nem ilyen. Az övét inkább apró, egymásra épülő pillanatok, események formálták: a dédnagymama cukros kakaója, ausztriai iskolás évek, egy kézzel festett bögre vagy egy 93 éves néni kíváncsi mondata. Édesanyját váltva ma ő vezeti a Boldog Gizella Otthont, bár útja nem egyenesen vezetett a szociális szférába.

Cukros kakaó, sváb imádságok és az otthon érzése
Hétéves korában Ausztriába költöztek, de Biatorbágy valójában sosem tűnt el az életéből. A nyarakat rendszerint a nagyszülőknél, a családi szőlők között töltötte, az Iharos lankáin. Ha egyetlen emléket kellene kiemelnie gyermekkorából, nem egy helyszínt vagy eseményt választana, hanem egy ízt, ami a biztonságot és az otthon érzését jelentette neki.
„A dédmamámnál mindig volt cukros kakaó. Még az instant kakaóba is tett egy kanál cukrot. Számomra máig ez jelenti a gyerekkor ízét.”
Gyermekkorának másik meghatározó helyszíne Ausztria volt. Az ott töltött tizenegy év nemcsak a német nyelv magabiztos használatát adta számára, hanem egy másfajta szemléletmódot is.
„A szabály azért van, hogy betartsuk, nem azért, hogy megtaláljuk benne a kiskaput.”
Meghatározó élmény volt számára az osztrák társadalom nyugalma és kiszámíthatósága, ahol kevésbé van jelen az a szorongás, hogy egyik napról a másikra minden megváltozhat. Paradox módon éppen a külföldön töltött évek alatt került közelebb saját gyökereihez is. Miközben Ausztriában élt, egyre jobban megértette családja sváb örökségét, a gyerekkorában tanult imádságok jelentőségét és azt az értékrendet, amely azóta is meghatározza mindennapjait.
„A sváb identitás ma is fontos része annak, ahogy magamra tekintek. A Radnai név már magyarosított forma, de Reichenbach néven évszázadokig vissza lehet vezetni a családunkat Bián”. Több felmenője szolgált önkormányzati képviselőként, és a családfában biatorbágyi bírót is találni. Amikor 2007-ben a Corvinus Egyetemen megkezdte tanulmányait, a család visszaköltözött Biatorbágyra, amiben épp azt szereti, hogy kicsit még mindig falu maradt.
Az idősek, akik új dolgokra tanították
A Gizella Otthon vezetésének átvétele nem volt előre kijelölt életút. Bár az intézményt a szülei alapították, soha nem nevelték gyermekeiket arra, hogy egyikük majd átvegye a stafétát.
„A szüleim hozták létre az otthont, de nem volt elvárás, hogy egyszer valamelyikünk vezesse tovább.”
A fordulatot a COVID-járvány hozta el. Az intézmény addigra jelentősen megnőtt, vezetése egyre nagyobb terhet jelentett édesanyjának, aki demencia-szakértőként országos feladatokat is ellátott. Ekkor érkezett Rita életébe a fordulat, aki közgazdászként közel tíz évet dolgozott üzleti tanácsadásban, és érezte, változásra van szüksége.
„A férjem vetette fel először, hogy itt a lehetőség egy éles váltásra, egy olyan munkára, ahol közvetlenül tudok segíteni az embereken.”
A vállalati világ után hamar rájött, hogy az idősgondozás egészen más logika szerint működik. „Az informatikában, ha van egy hiba, kijavítjuk, de az emberek nem így működnek.”
Az évek során megtanulta, hogy vannak élethelyzetek, amelyekre nincs tökéletes megoldás, csak odafigyelés, türelem és elfogadás. Közben rengeteget tanult az otthon lakóitól, különösen azoktól, akik nehéz helyzetekben sem veszítik el derűjüket.
Egy történet különösen megmaradt benne. Második kisfia születése után nem sokkal ellátogatott az otthonba, ahol egy 93 éves lakó érdeklődött felőle. Rita a kisbabáról kezdett mesélni, ám az idős asszony félbeszakította:
„Nem a gyerek. Te hogy vagy?”
„Teljesen szíven ütött ez a kérdés” – emlékszik vissza.
A pillanat máig az idősek figyelmességének egyik legszebb példája számára. A befogadó közösséget jelképezi az a kézzel festett bögre is, amelyet kollégáitól kapott 2021 karácsonyán. A felirat mindössze ennyi volt: „Üdvözlünk a Gizella Otthonban.” Az otthon korábban sem volt idegen számára. Itt élt a nagymamája, később pedig az anyósa is; idővel pedig saját életútjának is meghatározó részévé vált. A generációváltás sok családi vállalkozás életében kritikus időszak, de a Gizella Otthonban nem egyszerű stafétaátadás történt. Rita és férje már az első években a működés modernizálásán dolgoztak, így született meg 2021-ben a GÉSA, a Gondozást Segítő Alkalmazás, amely az ápolók mindennapi munkáját segítő feladatmenedzselő rendszer. „Amikor más idősotthonok is átvették a rendszert, az számunkra fontos visszaigazolás volt, hogy jó irányba indultunk.” Jelenleg a 110 férőhelyes otthon iránt akkora az igény, hogy a várólistán közel kétszer annyian vannak, mint ahány lakót fogadni tudnak. A következő évek egyik legfontosabb célja ezért a bővítés.
A csend, a részletek és a bonbonok
Aki csak intézményvezetőként ismeri, talán nem is sejti, hogy Rita szabadidejében órákig képes elmerülni egyegy bonbonforma apró részleteiben. Pedig talán éppen ez a szenvedély mutatja meg legjobban, milyen ember is valójában.
„Szeretek olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek türelmet és aprólékosságot igényelnek.”
Két kisgyermek édesanyjaként ma már különösen felértékelődtek számára azok a ritka pillanatok, amikor megállhat egy kicsit a világ.
„A csendet értékelem a legjobban. Azt, amikor nem kell sietni. Amikor van idő gondolkodni, hagyni, hogy megszülessenek az ötletek.”
Szívesen kirakózik, süt, zongorázik, de a bonbonkészítés áll hozzá legközelebb; a kézműves csokikülönlegességek világa egyszerre kreatív és precíz. Egy jól sikerült bonbonban ugyanúgy jelen van a türelem és a részletek szeretete, mint vezetői szemléletében.
Fotó: Sass Judit