Képviselőtestületi ülés – napirend előtt
Gratuláció az életmentőnek, vita a külterületi szabályozás körül és Viadukt-ügy. A képviselő-testület április 23-ai ülésének napirend előtti eseményei és az ezekkel kapcsolatos döntések szerepelnek alábbi összeállításunkban. A további döntésekről a következő oldalakon olvashatnak.
Az életmentő: Mátyás Dénes
A testületi ülés kezdetén a polgármester gratulált Mátyás Dénesnek, a Városgondnokság munkatársának, aki életet mentett. Április első hétvégéjén Mátyás Dénes a túrkevei termálfürdőben szaunázott gyermekeivel. Amikor beléptek a szaunába, már bent volt a középkorú nő. Dénes elmondta, hogy a hatperces szaunaidő leteltével elindultak kifelé, de feltűnt neki, hogy a nő ugyanabban a mozdulatlan pozícióban ül. Dénes ezért visszafordult, köszönt neki, és megkérdezte, minden rendben van-e. Válasz nem érkezett, érintésre pedig a hölgy eldőlt a padon. Dénes azonnal tudta, hogy nagy baj van. Az ájult nőt hárman kihúzták a szaunából. A teste tűzforró volt, pulzusa az egekben – senki nem tudta megmondani, mennyi ideje tartózkodott bent. Dénes azonnal megkezdte a végtagok hűtését, és a mentők kiérkezéséig – mintegy 15–20 percig – folyamatosan próbált segíteni rajta. A mentősök elmondták, Dénes segítsége nélkül valószínűleg nem tudták volna megmenteni a nő életét. Az 54 éves asszonyról később kiderült, hogy a Túrkeve Termál- és Élményfürdőben dolgozik, és aznap több szaunaszeánszot tartott egymás után. Feltehetően ez vezetett a rosszulléthez. Dénes nagy köszönetet, a teremben ülők tapsát és apró ajándékot is kapott a polgármestertől. Mátyás Dénes búvár és képzett életmentő – már többször mentett életveszélyből ismeretleneket: egy fuldokló kisfiút, aki kenuból borult vízbe; egy baleset után égő autóból húzott ki egy sérültet; és megmentett egy áramütött munkást is a mostani eset előtt.
Külterületek – az ürgehegyiek véleménye
A testületi ülés napirendjén szerepelt a művelés alóli kivonás megkönnyítése az üdülőterületek – Pecató, Katalin-hegy – zártkertjeievel kapcsolatban. Napirend előtti vendégként Budainé dr. Sztehovszki Katalin az Összefogás a Biatorbágyi Ürgehegyért Egyesület titkára olvasta fel az ürgehegyiek felszólalását, melyben kifogásolták az egyeztetések hiányát, és kérték, hogy a képviselő-testület most ne hozzon döntést, hanem tartsanak előzetes konzultációkat. Az ürgehegyiek úgy érzik, hogy ez a verzió diszkriminálná a nem a Katalin-hegyen vagy a Pecatónál zártkerttel rendelkező tulajdonosokat. Kocsis József polgármester elmondta, hogy a rendelettervezet nem a kertes mezőgazdasági területekről, hanem az üdülőövezetekről szól. Ez a könnyítések első üteme lenne. A polgármester ígéretet tett, hogy amikor a kertes mezőgazdasági területekről lesz szó, meg fogják keresni az Ürgehegyért Egyesületet is. Jelenleg ez a koncepció még készül. Hozzátette, hogy nagyjából fél éve kiküldték a tervezetet véleményezésre a külterületi lakóknak, viszont eddig csak az öreghegyi Nyakas Egyesülettől érkezett észrevétel. Ofcsár Péter, az Összefogás a Biatorbágyi Ürgehegyért Egyesület vezetője elmondta, hogy a jövőben figyelni fognak a témára, és eljönnek a bizottsági ülésekre is, mert céljuk, hogy ne kerülhessenek hátrányba biatorbágyi lakosok azért, mert a telkük nem üdülőövezeti részen van. Egyenlőséget szeretne a művelés alóli kivonás tekintetében minden külterületnek. Kocsis József polgármester szerint a rendelettervezettel a testület nem személyek, hanem ingatlanok közt tesz különbséget – de ezek létező különbségek, és a tulajdonosok már az ingatlanvásárláskor is tisztában voltak azzal, hogy a külterületi telkek besorolása nem azonos. Elmondta, hogy a jelenlegi átfogó szabályozást (OTÉK) 2027 elején váltja az új (TÉKA), amelyhez javaslatokat várnak a külterületeken élőktől is – ez befolyásolja majd az ott lakók hosszú távú terveit, mert például a lakóingatlan-építés szabályait is ebben fogják újra meghatározni.
Tótpál Judit azt mondta el, hogy már a Városfejlesztési bizottság ülésén is jelezte, hogy – mint a Szőlőhegyeknél – az üdülőterületek esetében is meg kellene várni a koncepciót, amely hosszú távra határozza meg a területek jövőjét, és azzal összhangban kell rendeletet alkotni a művelés alóli kivonásról, ezért nem támogatja a rendelet mostani elfogadását. Nánási-Kézdy Tamás is hangsúlyozta a sorrend fontosságát ebben a kérdésben. Az elfogadáshoz a teljes testület többségi igen szavazatára lett volna szükség – így végül a jelenlévők 6 igen és 3 nem szavazattal a rendeletet nem fogadták el.
Viadukt SE – zárt ülés miatti kifogás
Napirend előtt felszólalt Nagy Pál (Pali bácsi) is, aki kifogásolta, hogy a testület zárttá tette a Viadukt vizsgálóbizottság jelentését, és zárt ülésen tárgyalja. Így szerinte lehetetlen az önkormányzat közpénzzel való felelős gazdálkodási kötelezettségének ellenőrzése és a történet átlátása. Nagy Pál kiemelte, hogy a Viadukt SE-nél az elmúlt években komoly szabálytalanságokra derült fény (például TAO-tételekkel kapcsolatban), ezért fokozottan érdekli a választókat, mi történt pontosan. 120-150 millió forinttal kapcsolatban folyik most hatósági vizsgálat – bűncselekmény gyanúja is felmerült. Pali bácsi szerint „ugyancsak opálos” a Viadukt SE szerepe a Sándor−Metternich-kastélynál építendő sportcsarnok („Gödör”) ügyében. A Viadukt SE 705 millió forint felett diszponált megrendelőként, és ennyit fizetett ki a győri Kosárlabda Akadémiának, amely összeg felhasználásával kapcsolatban egy korábbi pénzügyi ellenőrzés több szabálytalanságot is feltárt már. Nagy Pál kiemelte, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy az évi 400 millióval gazdálkodó Egészségház vezetője a Viadukt SE vezetőjével azonos személy. Elvártnak tartja, hogy a Viadukt ügyét nyilvánosan, átláthatóan kezelje a testület. Hozzátette: azért lenne lényeges a részletek ismerete, hogy ne pletykák és szájhagyomány útján terjedjenek a hírek és vélekedések, hanem az önkormányzati vizsgálóbizottság által feltárt tények alapján.
Kocsis József polgármester elmondta, hogy a Sándor−Metternich-kastélynál meg nem épült kosárcsarnok ügyében az önkormányzat már kezdeményezte a hatósági eljárásokat, így azokról a nyomozó hatóságok tudnak beszélni, az önkormányzat nem szeretné megelőlegezni az eljárás eredményét. Dr. Kassai Annamária jegyző válaszában hangsúlyozta, hogy a képviselő-testület nem bíróság és nem nyomozó hatóság. A Vidaukt vizsgálóbizottság az adatokat gyűjtötte össze, meghallgattak több tisztségviselőt, személyes adatok is vannak a jegyzőkönyvekben. Elmondta, hogy nem lehet olyan adatokat nyilvánosságra hozni, amelyek egy esetleges későbbi – rendőrségi, bírósági – eljárásban szerepelni fognak. Azért rendeltek el zárt ülést, mert a törvény ezt írja elő, ha a nyílt tárgyalás „más érintett üzleti érdekét sértené”. Elismerve azt, hogy itt közpénzről van szó, fontos tudni, hogy a vizsgálóbizottsági anyag és a bizottság megállapításai nem csak közpénzről szólnak – így az ártatlanság vélelmét szem előtt tartva és a „más üzleti érdekek” felmerülése okán döntöttek a zárt ülés mellett. A határozati javaslat egyébként tartalmazza, hogy a testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az ügyben feljelentést tegyen. Amikor a feljelentés alapján a nyomozó hatóság eljárásában vagy bíróság előtt döntés születik, azt lehet majd a lakosság elé tárni – mondta dr. Kassai Annamária.
A Viadukt vizsgálóbizottság anyagát végül az április 23-ai ülésen nem tárgyalták – az SZMSZ rendelkezései miatt az utolsó három napirendi pontot el kellett napolni. Rendkívüli testületi ülést hívtak össze ezek tárgyalására április 29-ére.
Szakértői anyag Gödör-ügyben
A város igazságügyi szakértőt is megbízott, hogy kiderüljön, milyen munkákat végzett el a korábbi városvezetés által megbízott beruházó és kivitelező csoport, és ennek fényében milyen lehetőségei vannak a városnak. A jelentés publikálható lényege: az ingatlanon tervezett építési és földmunkák, alapozási és egyéb kivitelezési munkák nagyobbik része egyáltalán nem valósult meg. Az előkészítő munkák mintegy fele megtörtént. Mindez az ún. „földmunka fázisának” felel meg, a tervekhez képest kb. 4%. A meglévő állapot állékonysági, biztonsági kockázatot jelent, semmilyen használatra nem alkalmas, helyenként balesetveszélyes, és fennáll a további állagromlás. A jelenlegi állapot alapján a terület helyreállításra szorul. Az önkormányzat rövid határidőn belül elvégzi a szükséges beavatkozásokat annak érdekében, hogy a terület rendezett, veszélytelen és a környezetéhez méltó állapotba kerüljön. A félrement beruházásra fordított mintegy 705 millió forinttal kapcsolatban a város célja egyebek mellett annak tisztázása, milyen összegek érvényesíthetők jogi úton. A szükséges jogi lépések küszöbön állnak, ill. az önkormányzat már vizsgálja a polgári jogi igényérvényesítés lehetőségeit.