Mi van a sorompó mögött?

Herceghalmon és Biatorbágyon át vezet az út az egykori pátyi szeméttelep rekultivációs területre. Kik és mit csinálnak ott évek óta? Mi volt a barna lé, ami kifolyt pár éve a földekre? Veszélyben vannak-e a gyurgyalagok és a partifecskék? És mire néz majd a lakóparki lakások ablaka, ha befejeződik a munka? Rózsahegyi András cégtulajdonossal bejártuk a területet.

Az út

A százas útról a telephez vezető bekötőutat sorompó zárja le. Rózsahegyi Andrásnál és cégénél a sorompó kulcsa. 24 éve dolgoznak az egykori kommunális lerakó rekultivációján.

A telepen most csak engedélyezett összetételű földet fogadnak - de a szokás, hogy ide 50 éven át lehetett hozni a szemetet, makacs. „Maszkban, letakart rendszámmal jönnek. Nem tudjuk mindig elcsípni, ahogy leverik a lakatot és beborítják a szemetet.  24 év alatt tizenöt eset volt - mindent visszatakarítottunk” – meséli a cégtulajdonos.

A három kilométeres bekötőút az egykori vasúti töltés nyomvonalát követve Biatorbágy, Herceghalom és Páty közigazgatási területein kanyarog. Rózsahegyi András vállalkozása megvásárolta a MÁV-tól a Páty közigazgatási területén átvezető töltés-szakaszt és saját költségen építette ki az utat. Biatorbágy és Herceghalom területén szolgalmi joguk van az átjárásra – de az utat ott is teherbíróvá kellett tenni – így itt is dolgoztak. Az útalaphoz ÉMI-minősítésű, TVB típusvizsgálattal igazolt, magyar szabványnak megfelelő darálékot készítenek a sittből: darált beton, tégla, cserép és kerámia keverékét, 20–80 mm frakciótartományban. Ezt talajjal és mészalapú stabilizátorral keverték össze, hogy teherbíró, tartós útalapot képezzen.

A barna lé

Pár éve a fb-on posztoltak természetvédők fotókat a telepről a szántóföldre szivárgó barna léről, amely körül nem nő növényzet.  Rózsahegyi András elmagyarázta, hogy az az út- és talajstabilizáláshoz használt mészalapú melléktermékből származott. Ez az anyag  a cukorrépa-feldolgozás és a papírgyártás során keletkező melléktermék; magas nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú.

„Ez egyébként az a három fő makroelem, amelyek a növények alapvető tápanyagai és a műtrágyák fő összetevői. Az apáink ezzel trágyázták a fóliasátras uborkát” – mondja.

Az ügyben feljelentésre természetkárosítás miatt nyomoztak a hatóságok, de a bíróság végül kimondta: nem történt környezetkárosítás.

„A friss anyag valóban ereszthetett levet, de az nem káros anyag, hanem tömény tápanyag volt. Mostanra már semmi nem folyik belőle: kiszáradt, beépült, betonkeménységű.”

A mész melléktermék agyaggal keverve stabilizátorként viselkedik: megszilárdítja az agyagos réteget és megakadályozza a felszín megsüllyedését vagy repedését. Ezért dolgozzák be a talajba az úton – és az egykori szeméttelepen. A cél: olyan talajréteg létrehozása, amely együtt „mozog” a szemét alsóbb, lassan süllyedő rétegeivel. Így nem reped meg a felszín, nem alakulnak ki veszélyes mélyedések.

Az egykori szemétdomb

A másfél millió köbméter szemetet az ötvenes évektől hordták ide – eredetileg egy nagy építési gödörbe, ahonnan a vasútépítéskor termelték ki a földet. Páty, Biatorbágy, Törökbálint, Budaörs, Zsámbék és Perbál teljes kommunális hulladéka itt végezte 52 és 90 között.

„Amikor 25 éve idejöttünk, gyakoriak voltak a tüzek. A szemét bomlásakor nagy mennyiségben keletkező metán gyulladási hőmérséklete alacsonyabb, mint a háztartási gázé – kánikulában akár magától is begyulladt. Így az első feladatunk a gázelvezetés megoldása volt” – emlékszik vissza a kezdetekre Rózsahegyi András.

A cég a szemétdomb két szélén húsz méter mély és tíz méter széles drénágyat alakított ki, amin át a keletkező metán elvezethető. Azóta nem volt tűz. „A tűzoltóknak huszonnégy év alatt egyszer sem kellett kijönni. Ez a legjobb bizonyíték arra, hogy működik a rendszer.”

Ezek után kezdték meg a szemét befedését úgy, hogy agyagot kevertek mész-melléktermékkel, amely ma már 3 m-es rétegben fedi az egykori szemetet.

„Úgy működik, mint egy prés – magyarázza a kertész- és építőmérnök végzettségű vállalkozó – így egyenletesen nyomja le a bomló hulladékot.”

Gyurgyalagok és fecskék

Bevezető út mellett magasodó löszfal, amelyben gyurgyalagok és fecskék fészkelnek, valójában részben mesterségesen épített domb. „A löszfal egy része természetes, másik része a munkák során keletkezett, de a madarak birtokba vették. Nem bántjuk őket. A költési időszakban nem dolgozunk, az engedély ezt világosan kimondja” – magyarázza Rózsahegyi. Az év többi részében föld-depóként használják a falat és környékét – Páty közigazgatási területén.

Tervek, ötletek, ajánlatok

A 17 hektáros terület jövője zöld. „A végső hasznosítása gyakorló golfpálya lesz – nem két lyukas, hanem egy 800 méter hosszú pálya, ahol az ütéstechnika tanulható” – mondja Rózsahegyi András. A golfpálya mellett sétaút, madármegfigyelő és kisebb park is szerepel a tervekben. És hogy mikor?

Cége 2041-ig rendelkezik engedélyekkel a rekultivációra. „Addig biztosan elkészülünk – vagy előbb. De vannak természetes korlátok. Ahogy egy diófa is tizenkét év alatt fordul termőre, úgy ehhez is idő kell.”

Addig is viszont az időről időre felmerülő viták miatt szükséges lenne rendezni a bevezető út státuszát.

„Jogi álláspontom szerint mi ezt már elbirtokoltuk. Több mint húsz éve mi tartjuk karban, mi építettük, javítjuk, kizárólagosan használjuk és őrizzük – mondja Rózsahegyi András - de nem kérünk ajándékot, ha kell, kifizetjük az értékét. Békében, nyugalomban szeretnénk dolgozni.” 

Mik az Önkormányzat elképzelései? Megkérdeztük Kocsis József polgármestert. 

A polgármester szerint az ügy kezelését nehezíti, hogy a biatorbágyi hivatalban nem találhatók meg az előzmények iratai. A telep Pátyhoz tartozik, ezért a vállalkozó eredetileg velük szerződött. Biatorbágy két szempontból érintett: az úthasználat és a lakópark közelsége okán.

A polgármester elmondta, hogy tudomásuk szerint a vállalkozás az utóbbi években építési törmeléket szállított a területre, és ezzel töltötte fel az utat is. „Hogy ez mennyire jogszerű, jelenleg nem tudom megmondani. Első ránézésre nem tűnik túlságosan annak.”

A város kapcsolatba lépett Páttyal, mert szerinte nem megnyugtató, ha a volt szeméttelepre évtizedeken át az önkormányzatok által teljesen ellenőrizhetetlenül kerülhet anyag. Az uralkodó szélirány miatt a nyugati lakópark felé száll a por a telepről – így Biatorbágy ezért is érdekelt az ügyben. 

„Utánajárunk, hogy minden megfelel-e a szabályoknak” – ígéri Kocsis József.

Folytatjuk…

Fotók: Beöthy-Molnár Benedek