Miért éppen ő? - Guti Ország Mihály
Aki öt királyt szolgált – „ha ökör volna is Biatorbágy szélén, az Ország úttal párhuzamos a Guti Ország utca. Nevét Guti Ország Mihályról (vagy Guthi Országh) kapta. A tisztviselő-doyen Bonfini jóvoltából lakonikus rövidséggel örökítette ránk egy különös diplomatakarrier lényegét a 15. századból: Akit a Szent Koronával koronázva látsz, imádd, szentséges királynak tekintsd és tiszteld, ha ökör volna is.”
Guti Ország Mihály (kb. 1410–1484) szegény szabolcsi köznemesi családból származott – a Gutkeled nemzetség egyik legjelentéktelenebb ágából érkezett a királyi udvarba, és emelkedett fel egészen a nádori főméltóságig. Udvarvitézként kezdte, majd volt asztalnokmester, ajtónálló, később főkamarás, kincstartó, végül Mátyás király nádora.
Pályája Zsigmond király idején indult. Udvari vitézként tűnt fel, de 1433-ban már főkamarásként kísérte a királyt a római koronázásra. Volt a kunok bírája, aradi és csongrádi ispán, majd főkincstartó 13 éven át. Zsigmondtól nemcsak tisztséget, hanem birtokokat is kapott: Csejte és Jókő várát.
A szegény köznemes első házassága révén – Rozgonyi Borbálát, báró Rozgonyi István leányát vette el – került be a bárók világába. (Második felesége Kusalyi Jakcs Anna volt.). Négy fia és négy lánya született.
Zsigmond veje, az első Habsburg-házi magyar uralkodó, I. Albert uralma alatt Guti Ország Mihályra ismét lehetett számítani: harcolt Csehországban és Sziléziában. Albert halála után ő lett az egyik országnagy. 1440-ben tagja volt annak a krakkói követségnek, amely Jagelló Ulászlót hívta a magyar trónra.
Ulászló mellett újra kincstartó lett, részt vett az 1441-es dunántúli hadjáratban, majd 1442-ben a pozsonyi ostromban is. Ulászló halála után a hét országos főkapitány egyike lett. Ekkoriban saját hadseregével a Vág völgyét védte.
Hunyadi János kormányzó oldalán küzdött Ausztriában, és ott volt a radkersburgi fegyverszünetnél is. 1450-ben segített elfoglalni Pozsony várát. 1453-tól állt V. László szolgálatában, majd Szilágyi és Mátyás támogatója lett. Hűségét az ifjú király birtokkal és tisztséggel jutalmazta; 1458-ban nevezte ki nádorrá. 26 éven át, haláláig viselte ezt a méltóságot. 1459-ben neki és fiainak adományozta Torbágy birtokát, ezzel járulva hozzá a népes család jólétéhez – addig Jókő és Csejte adta bevételi forrásukat.
Mátyás alatt Ország Mihály a király szürke eminenciása lett. Elkísérte az első törökellenes hadjáratokba; 1466-ban morvaországi hadjáratban harcolt, majd 1467-ben az erdélyi lázadást verte le királyi seregvezérként. Részt vett a moldvai hadjáratban és1476 körül Szabács viadalában.
1471-ben a Vitéz János esztergomi érsek vezetésével szerveződött Mátyás elleni összeesküvésbe Guti Ország Mihályt is be akarták vonni – de ő hűséges maradt. Pontosan nem tudni, Mátyáshoz-e vagy a Szent Koronához – bár gyaníthatóan nem Mátyásra vonatkozik a Bonfini által feljegyzett mondat: „Akit a Szent Koronával koronázva látsz, imádd, szentséges királynak tekintsd és tiszteld, ha ökör volna is.”
Guti Ország Mihály karrierje különleges hadvezéri- és diplomatakarrier volt a maga korában. Életelvét követve vált a mindenkori királyi hatalom egyik legfontosabb pillérévé a trónviszályok, török fenyegetés és belső lázadások korában. A Bonfini szerint „rendkívül eszes és rengeteg tapasztalata folytán nem ok nélkül bölcsnek tartott férfiú” sokat látott, sokat tett és magas kort ért meg. 74 esztendősen hunyt el.
Családja tovább virágzott, birtokaik – köztük Torbágy – évszázadokon át gazdagították az utódokat.
foto: Guti Ország Mihály nádori pecsétje (1482)