Miért éppen ő? - Hochwart Mihály
Kilenc fia és egy lánya volt, ő építtette a kastély elődjét, egy udvarházat, de csak pár évet lakhatott benne. Nem tudjuk, mikor született, hogyan lett megyei pénztáros és főadószedő, de az biztos: rablók ölték meg a nála lévő megyei pénzért.
A 17. század végén, a török uralom alól felszabadult Pest-Pilis-Solt vármegye újjászervezése idején tűnik fel a forrásokban Hochwart Mihály neve pénzügyi tisztviselőként. A török elleni felszabadító háborúk után a királyi kamara váci főharmincadosává nevezték ki, majd Buda 1686-os visszafoglalása után budai főharmincados lett. (A harmincados a királyi vám egyik legfontosabb hivatalnoka volt: az országba érkező vagy onnan kivitt áruk értékének harmincad részét kellett vámként beszednie, és ő irányította a vámhivatal működését is.)
1692. január 12-én Pest-Pilis-Solt vármegye perceptorává választották, ő lett a megye főadószedője és pénztárosa. A perceptori hivatal kezelte a megye bevételeit, és innen fizették a különböző kiadásokat is: egyházi építkezéseket, hivatalnokok bérét vagy éppen a börtönrabokat gyógyító sebész fizetését.
Bia és Torbágy történetében ekkor jelenik meg Hochwart mint birtokos. Először még nem tulajdonosként, hanem bérleti jogon jutott birtokrészhez. 1689-ben a hügyei Farkas család 18 évre használatba adta neki a biai birtokrészt, amelyen Hochwart építkezhetett is. Valószínűleg ekkor kezdte meg a biai kúria – a későbbi kastély legkorábbi magjának – kialakítását. A kutatások szerint egy kisebb, barokk jellegű udvarházat emeltethetett itt, amelyhez gazdasági épületek is tartoztak.
Társadalmi felemelkedése 1693-ban teljesedett ki. Ebben az évben hirdették ki Hochwart Mihály, felesége, Reiffenstulin Mária Cecília és tíz gyermekük nemesi levelét, melyhez megkapták Bia és Torbágy másik felét. (Korábban a Csetényi család birtokolta Bia és Torbágy ezen részeit, de a török korszak végére a birtok használata megszakadt.)
Hochwart a vármegye képviselőjeként is fellépett. 1693–1694 telén Sőtér Ferenc alispánnal Bécsbe utazott, hogy panaszt tegyen a Rabutin-ezred katonáinak túlkapásai miatt. A küldöttség azt akarta elérni, hogy a lakosságra kirótt katonai ellátási kötelezettségeket – az úgynevezett orális és equilis porciókat – pontosan szabályozzák, és megszüntessék a katonák önkényes követeléseit.
Hochwart neve ezek után különös kontextusban kerül elő a forrásokban – halála kapcsán. A vármegye 1697. december 2-i közgyűlésén tárgyalta, hogy Hochwart Mihály perceptort rablók – a korabeli forrásokban predóknak nevezett bandák – támadták meg és megölték. A támadás oka a nála lévő vármegyei pénz volt, amelyet szolgálata során kezelt.
A kor különös logikája szerint Hochwart özvegyének kártalanítania kellett volna a megyét, de nem volt rá elegendő forrása. Így csak egy kisebb hányadot fizettettek meg vele, a többit elengedték. Életéről a továbbiakban nincs adat.
A Hochwart-féle udvarházba 1720-ban a korábbi bérbeadók, a Farkas család tagjai költöztek be. Ők alakíttatták az udvarházat kúriává. 1770-ben Farkas Terézia Szily Józsefhez ment férjhez, majd a Szilyek megvették a kúriát Farkaséktól. Ekkor épült fel a barokk rezidencia, amely a mai kastély alapja lett.
Fotók: Sass Judit