Szeptemberi teendők a kertben
Embert, növényt próbáló forró, aszályos nyáron vagyunk túl. Nemcsak az eső, hanem a reggeli harmat is hiányzott. E körülmények között nagyon jól össze lehetett hasonlítani a mulccsal fedett és a fedetlen területeken lévő növények fejlődését és a talaj állapotát, nedvességtartalmát. Míg a csupasz talaj felső rétegének hőmérséklete 50o fölé is emelkedhetett a déli órákban, elpárologtatva a reggeli öntözővíz maradékát és perzselve a gyökereket, addig a takart felületek – a takaróanyag minőségétől, vastagságától és a terület belombozottságának mértékétől függően – akár több napig is megőrizték a vizet kellemes hűsben.
Idén hamarabb kezdenek hullani a falevelek. Ez a fák természetes védekező reakciója, a sokat párologtató lomb egy részének elhullajtásával takarékoskodnak a vízzel. A lehullott leveleknek alakítsunk ki a kert egy sarkában egy gyűjtőhelyet. Önmagában is lehet komposztálni, de jó vegyíteni más nagyobb nedvességtartartalmú, konyhakertből, konyhából kikerülő szerves hulladékkal, hogy megfelelő legyen a nedves és száraz összetevők aránya, így nem fog berohadni a komposztunk. Egy-két zsákkal érdemes félretenni arra az esetre is, ha majd a tél folyamán valamelyik fagyérzékeny növényünket kell megvédeni a hidegtől. A lombok mellett a cserjék, fák nyírásából, metszéséből keletkezett gallyak, ágak is túl értékesek ahhoz, hogy csak szabadon elégessük.
Az önkormányzat időről időre ingyenes lakossági ágaprítási akciót tart; a Városgondnokság munkatársai nagy teljesítményű ágdarálóval aprítják a fás nyesedéket, ami felhasználható mulcsozásra és komposztálásra. Az akciókról az önkormányzat weboldalán és az Otthonunk Biatorbágy Facebook-oldalon tájékozódhatnak.
Csak reménykedhetünk, hogy az ősz és a tél csapadékosabb lesz. Idei nyarunk megmutatta, mekkora kincs a víz. Aki csak teheti, tartalékoljon minél többet belőle ciszternákban, tartályokban, dézsákban, hordókban vagy esőkertek, kis tavacska/tóka kialakításával.
Szeptemberben még koránt sincs vége a konyhakerti szezonnak. A túlélő paradicsomtövek még be tudják érlelni terméseiket, sőt egyes sárga koktélparadicsomok október végéig, november elejéig szedhetők. Vethetünk még szeptemberben hónapos retket, októberben már szüretelhetjük. Sok levélzöldség magját elvehetjük még, amelyek gyorsan fejlődnek és hidegtűrők, így nemcsak ősszel, hanem a tél folyamán is szedhetjük vitaminban, ásványi anyagokban és rostban gazdag leveleit. Ezek a tépősaláták, spenótfélék, madársaláta, saláta rukkola, vadrukkola, ázsiai káposzták, téli porcsin, mángold.
A fűszerkertben a bazsalikomot ajánlott teljesen leszüretelni, és szárítva, fagyasztva vagy sóban tartósítani, mert a párásabb, hűvösebb éjszakák beálltával a levélfonákon penészgombák jelennek meg. Ideig-óráig a lakásban is lehet nevelgetni, de ez sem ideális.
A mentaféléket, citromfüveket is érdemes utoljára tövig levágni és leszárítani télire. A kakukkfüvet, zsályát, rozmaringot, levendulát ilyenkor már ne vágjuk vissza. Természetesen a főzéshez lehet róluk szedni leveleket, hajtásokat, csak az erős visszavágást nem bírják már ilyenkor.
A kerti virágok is felélénkülnek a nagy nyári forróság, szárazság csökkenésével. Az egynyári virágok szinte pompásabbak ősszel; az évelő margaréták, lángvirágok újra nyílnak, az őszirózsák (Asterek), ahogy rövidülnek a nappalok, úgy hoznak egyre több színes virágot. Megjelennek az árvácskák is kis és nagy fejű virággal, óriási színválasztékban, melyek jól bírják a hideget.
Szeptember a legalkalmasabb idő a tavaszi hagymás virágok – krókusz, nárcisz, jácint, tulipán, fürtös gyöngyike, csillagvirág, frézia, hóvirág – hagymáinak elültetésére. Tapasztalat szerint a még decemberben a fagyos földbe, hó alá ültetett hagymák is kivirágoznak tavasszal, de sokkal jobb időben földbe kerülniük; az őszi esők hatására erős gyökérzetük fejlődik, hogy tavasszal nagyobb, erősebb virágokkal pompázzanak.
A virágok a lélekre hatnak: színük, illatuk, látványuk segít ellazulni, csökkentik a stresszt, harmóniát teremtenek, örömet okoznak. Ezekre nagy szükségünk van a mindennapokban.