Táltos Szamár Fesztivál– a város mesévé változik
Több mint egy éve szerveződik kitartóan a Táltos Szamár Vándorbábos és Utcaszínházi Fesztivál. A véghajrában kértük meg Szádvári Máriát, mesélje el, milyen út vezetett a szeptemberi megnyitóig, hiszen a Táltos feszt sok évtizedes helyi bábos hagyományra épít, amely három napon át, nyolc helyszínen, közel ötven előadást kínál.

Az első bábosok
Minden a klubkönyvtárban kezdődött, ahol Nánási Istvánné gyerekcsoportot indított. Az érdeklődés hamar kinőtte a gyerekkorosztályt: a Nánási házaspár vezetésével ifjúsági-felnőtt csoport is alakult, amelynek Prospero című produkciója UNIMA-díjat kapott, és a televízióba is eljutott. A műhely idővel túllépett a saját előadásain: bábcsoportvezetői képzéseket indítottak, megszületett a Ládafia Bábszínház, és Biatorbágy adott otthont a területi gyermekbábos találkozóknak. Ezek állandó zsűritagja volt Koós Iván Kossuth-díjas bábtervező, akinek halála után a találkozó felvette a nevét. A várost ekkor már az országos művészeti iskolai bábos tanulmányi verseny helyszíneként is számontartották. A folytatásról egy új generáció gondoskodott: Néder Norbert és Tóth Kriszta vezetésével újjászerveződött a gyerekcsoport, és Kezemben a kobakom néven újraindult a gyerekbábos találkozó is. Megnyílt a Bábos Ház, szeptemberenként Nyitott kapuk címmel évadnyitó bábosnapot tartanak, a felnőtt bábosokat pedig az Egyszer csak csoport fogja össze: olyan műhely, ahol amatőrök és hivatásosok dolgoznak együtt. Vezetőként évtizedek óta az intézmény egyik stratégiai ágának tekintem a bábos projektet, amely több szakmai fórumon helyi közművelődési jó gyakorlatként is szerepelt.
A Táltos Szamár ötlete
Az országos találkozó ötletét elsőként Néder Norbert vetette föl. Ezt gondoltuk tovább fesztiválként, és 2025 januárjában vele és Tóth Krisztával alapoztuk meg az egészet – akkor találta ki Norbi a nevét is. Nem véletlenül: a fesztiválmese a „szamaras Norbi" Ládafia Bábszínházának igaz története. Az elképzelést még januárban bemutattam az „utcások" néhány elismert képviselőjének is, akik biztattak a folytatásra, és megígérték, jönnek fellépni Biatorbágyra. Csepi Márton gólyalábas zsonglőr felvetette, hogy kapcsoljuk a programba az országos zsonglőrtalálkozót, mert a szervezők éppen új helyszínt kerestek. A részletes projektet aztán 2025 decemberében, egy pályázatra kellett összeállítanom – ebben Majoros Ági bábos és fesztiválszervező támogatott a tapasztalataival. A felöltöztetés, a fesztivál pontos kidolgozása azonban már 2026-ra maradt, és a JFMK kreatív csapatát dicséri. A kommunikációját az elejétől intézményünk marketingese irányítja.
A kabalabáb
A kabalabábot a Ládafia egyik bábosa, a fiatal, tehetséges képzőművész, Néder Janka készítette, akinek a keze munkáját dicséri a csodálatos városi betlehemünk is. A bábot megelevenítő személye egyelőre titok…
Az alapprogramtól a kisvonatig
2025-ben tehát összeállt a koncepció és az alapprogram: elkészült a logó, a báb, és Fehérváry Lilla jóvoltából a fesztivál szignálja is. Az intézményi költségvetéssel jól gazdálkodva a főbb szereplőket is le tudtuk kötni előre, így időben és megfelelő alapösszeggel indíthattuk a szervezést.
Komoly fejtörést okozott viszont az esőhelyszínek megtalálása, hiszen a Faluház és a Bábos Ház önmagában kevés egy igazi fesztiválprogram befogadására. A megoldás menet közben állt össze: a Faluház udvarán óriássátor lesz, a Fészek Csillagban eleve van zárt tér, a Bábos Ház pedig kibővülhet a Nagy utcai óvodával, a Kisgombossal, a Kettősponttal, valamint az egykori Takszöv-épület alsó helyiségével, amelyet a Városünnep alatt már közösségi térként használtunk. Így adódott, hogy a kedvenc kisvonatot is szolgálatba állítjuk: menetrend szerint közlekedik majd a vasútállomás és a Bábos Ház között.
Fellépők és különlegességek
A programkínálat parádésra sikeredett: díjnyertes előadások, neves családi bábszínházak, mesterek és tanítványok, amatőrök és hivatásosok, generációk együtt. Aligha látni sűrűn egyetlen hazai fesztiválon a szlovén Teatro Matitát, a bécsi utcaművész El Diabolerót és a ma legtöbbet fesztiválozó magyar marionettest, Sarkadi Bencét – ráadásul az egyetemi oktatásban is részt vevő Fabók Mancsival, Lénárt Andrással és a hazai bábművészetet meghatározó Pályi Jánossal, valamint számos további kiváló előadóval együtt. Pénteken a helyi közönség kedvence, DJ Newik tartja a diszkót, a fesztiválhoz igazított hangulatban és vendégekkel. Bemutatkoznak intézményünk amatőr művészeti közösségei is, és örömmel csatlakoztak hivatásos előadóművészeink: fellép Paár Julcsi és az EFKZ vonós kamarája. Helyi intézményeink szintén képviseltetik magukat egy-egy izgalmas programelemmel.
Kézművesek, kiállítás, dedikálás ─ kísérőprogramok
A kézműves foglalkozásokat neves képző- és iparművészek, népművészek vezetik, a vásári portékák többsége is elismert alkotóktól származik. Újra itthon például az Áment Éva vezette Iharos Népművészeti Egyesület, valamint Bodnár Erzsébet és Paár Ferenc kitüntetett bőrműves népi iparművészek. Csatlakozott a Kisgombos Könyvesbolt is, ahol Szegedi Katalin dedikál és tart foglalkozást. Ozsgyányi Zsófia ifjú bábtervező és csapata a Faluházban mutatkozik be egy izgalmas tárlattal, nyitott műhellyel és előadásokkal pedig a Táncsics utcai nappali ellátó, a Fészek Csillag várja a látogatókat.
Minden helyszín sajátos hangulattal, díszbe öltözve fogad: a Fő teret elsősorban Kiss Mari tanítónő színezi újra, a Bábos Ház gazdái a Cipciripek és vezetőik lesznek, a bábosfészket pedig a Ládafia Bábszínház jubileumi kiállítása mellett Tóth Kriszta és művészbarátai lakják be.
Felvonulás, fesztiválútlevél, ajándékok
A szombati látványos ünnepi felvonulás is kihagyhatatlannak ígérkezik, utána pedig kicsik és nagyok válogathatnak az egyre izgalmasabb előadások, koncertek és ámulatba ejtő attrakciók közül. Aki pedig lepecsételteti a fesztiválútlevelét, még ajándékot is kaphat.
És hogyan tovább?
Ahogy a Városünnep környékén egyre bontogattuk a feszt szárnyait, a rendezvény szinte önmagát kezdte szervezni. Most ott tartunk, hogy ötleteink egy részét már 2027-re gondoljuk tovább, hagyományteremtő szándékkal. Bízom benne, hogy ez a városunknak arcot adó, a helyi közösséget erősítő, sajátos hangulatú esemény megőrzendő és fejlesztendő biatorbágyi érték lesz, közben a bábos és utcaművészeknek is hiánypótló találkozást teremt, és a fesztiválozók kedvenceként maradandóan felkerül az ország fesztiváltérképére.