Vaddisznók

Az Önkormányzat megállapodást kötött a nyolc vadászból álló “Vadászok a településekért” csoporttal, és megkezdődik a vaddisznók kilövése – hivatalosan állománygyérítése – Biatorbágyon. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat: a házak közt nem lesz lövöldözés, a vadászok éjjel-nappal dolgozni fognak. Pontosan lehet majd tudni, mely területeken járnak. Addig pedig aki vaddisznóval találkozik, ne próbálja megijeszteni, kutyát ráküldeni vagy megdobálni! A vaddisznó akkor támad, ha fél és sarokba szorítva érzi magát. Miklós Gábor vadász tanácsai – és egy kis természetrajz. 

Mikor és hol lőnek majd?

A gyérítés csak akkor indulhat, ha a Budaörsi Rendőrkapitányság megadja a belterületre a fegyverhasználati engedélyt. Ezzel párhuzamosan már novemberben megkezdték a terepmunkát. 

„Fel kell mérnünk, merre járnak és hol bújnak a kondák. – mondja Miklós Gábor – Lőirányokat jelölünk ki, megnézzük, hol van golyófogó fal, és ahová semmiképpen sem adunk le lövést. Amíg ez nincs kész, addig nem történik elejtés.”

A cél az, hogy a disznókat ne a házak között, hanem a köztes útvonalakon célozzák majd meg. Legtöbbet az iharosi erdősáv, a Viadukt, a Katalinhegy és az Ürgehegy környékén láttak. A Szarvasugrástól egészen a tóig egy nagy erdős sáv húzódik, benne több konda is mozog. 

„Nem a házak között lesz lövöldözés. – mondja Miklós Gábor – Jogilag lehetséges lenne, ugyanakkor óriási kockázat is.”

Vaddisznó-ügyben a mozgásteret a sertéspestis (ASP) erősen leszűkíti. Hatósági tilalom van érvényben az állatok élve befogására és áttelepítésére - egy fertőzött példánnyal a vírust is terjesztenénk. A NÉBIH információi szerint Pest megye fertőzött terület - ezen a térképen követhető, hol milyen értékű a fertőzöttség az országban.

Milyen disznók élnek Biatorbágyon? – kis természetrajz

Sokan azt hiszik, ezek a vaddisznók „bejárnak” a városba az erdőből. Gábor szerint ez mára nem teljesen igaz.

„Ezeknek a disznóknak a nagy része már itt él. Nem arról van szó, hogy külső területekről bejönnek a lakott övezetbe, belterületre, aztán visszamennek. Biatorbágyon laknak, a lakott területek melletti sűrűkben, bokros-erdős helyeken; természetesen volt, van és mindig is lesz „átjáró”, de ugyanúgy károkozó vad is” – mondja. 

A helyzet azért fajulhatott idáig, mert Biatorbágy érintett részei megfelelő búvóhelyet, élőhelyet biztosítanak a vaddisznók számára, illetve a korábban évente egyszer ellő faj a felmelegedés következtében ma már akár évi kétszer is ellik. December elején várható a csíkos kismalacok újbóli megjelenése. 

„Egy ellésnél átlag négy-tíz malac születik. Ha ezt végiggondoljuk, látszik, miért nő a populáció mindenhol” – mondja Gábor.

Hogyan tanul a disznó – és hogyan gyérít a vadász?

A vaddisznó kifejezetten intelligens, alkalmazkodó faj.

„Ha mindig csak este nyolc és éjfél között mennénk ki, pár nap alatt rájönne, hogy akkor van baj. Elkerülne minket, és más időpontokban járna inkább. Gyorsan képes alkalmazkodni” – informál minket Gábor. 

A gyérítés ezért nem egyszeri akció, hanem hosszú távú, folyamatos tevékenység lesz – valószínűleg mostantól éveken át, ahogy számos településen is több év óta az.

„Lehet, hogy hónapok alatt sikerül egy nagyon alacsony szintre letolni a számokat. De még ha innen ki is szorítjuk az összeset, a környező erdőkben, mezőgazdasági területeken ugyanúgy szaporodik a vad. Ha kint bántják – vadászterületen történő vadászat, vadkárelhárítás stb. –, bejön oda, ahol senki sem zavarja. Egy bozótos, városszéli rész neki a bőség: van gazdag táplálékforrás; a kutyák, biciklik, emberek, autók hangját megszokta, lövést nem hall. Ezen kezdünk most változtatni.”

Mit tegyen, aki vaddisznóval találkozik?

A félelem érthető, de pánikra nincs ok – mondja a vadász.

„A vaddisznó elsősorban kerüli a közvetlen emberi kontaktot. A baj akkor van, ha sarokba szorítva érzi magát – főleg, ha malacokat vezet a koca. Olyankor akár támadhat is.”

Alapszabályok:

• Kutyát pórázon! – Ha a kutya bemegy a sűrűbe, és összetűzésbe kerül a disznóval, a kutya biztosan veszít. 

• Ne uszítsunk, ne dobáljunk! Nem kell „ráengedni” a kutyát, nem kell botot, követ hajigálni a kondára, mert ezzel maximum támadást provokálhatunk ki.

• Ne álljunk le bámulni! Ha konda jön szembe velünk és a pórázon vezetett kutyával, az a cél, hogy mindenki elmenjen egymás mellett. „Úgy kell tenni, mintha észre sem vettük volna. Inkább forduljunk vissza, menjünk másik irányba!” – javasolja a vadász. Ugyanez érvényes, ha megpillantunk egy, a bozótban mocorgó csoportot. Menjünk tovább, ne bámészkodjunk!

• Ne egyedül, ne csendben! Futni, biciklizni lehet, de okosabb ketten-hárman menni, beszélgetni. A vad hallása és szimata kiváló – jó eséllyel már messziről elkerüli az embert.

• Ne dobáljunk el ételmaradékot, ételes csomagolást, szemetet!

Támadás persze minden óvatosság ellenére is előfordulhat – eseti, de nem zárható ki. „Az egyedek kis része agresszív is lehet. Talán valami rossz tapasztalata volt már korábban az emberrel, és ezért támadhat. Ez nagyon ritka, de létezik” – mondja Gábor.

Fontos tehát, hogy addig is, míg a biatorbágyi kondák megtanulják, hogy a város nem terített asztal, mi is megtanuljuk, hogyan lehet elkerülni a támadásokat. A decemberi ellés után a kismalacokat kísérő kocák sokkal hevesebben reagálnak majd – tanácsos tehát okosan viselkedve elkerülni a konfliktust. 

  Vadászok a Településekért

A biatorbágyi gyérítést nem fizetett cég végzi, hanem a nyolc fős, Vadászok a településekért csoport, egy nem hivatalos, régóta együtt vadászó társaság: Miklós Gábor és vadásztársai. A környéken élnek, így értesültek arról, milyen állapotok alakultak ki mostanra Biatorbágyon – és szeretnének segíteni a lakosságnak, a településnek, a közt szolgálva. Több mint 10–20 éve vadásznak együtt, jól ismerik egymást terepen is. „Itt óriási fegyelem kell” – hangsúlyozza Gábor.

Frissítés:
A 2026. február 5-i közmeghallgatáson dr. Bartus György, a Jegyzői Kabinet osztályvezetője tájékoztatta jelenlévőket, hogy 2025 decemberében változott a vadászati törvény. Ennek értelmében a polgármester belterületen kérhet beavatkozást a szakemberektől, viszont a külterületek esetében a jogalkotó nem fogalmaz világosan, ezért nehéz meghatározni, hogy a polgármesternek hol van és hol nincs jogosultsága elrendelni a vadászatot. Az osztályvezető zárásként kérte, hogy vadészlelés esetén a lakosok jelezzék azt a polgármesteri hivatal felé, amely a rendelkezésre álló információk alapján felveszi a kapcsolatot a vadászokkal.