Tükrös mézes, vásári mézesfigurák, lakodalmi mézes, kalocsai vagy matyó minták – ez csak néhány a magyar mézeskalács-hagyományok közül, amelyeket a mai napig követnek azok, akik a mézeskalács sütésével mélyrehatóbban foglalkoznak. A magyar mézeskalács hagyománya a 15–16. századra vezethető vissza, a legismertebb mesterségek pedig a debreceni, a szegedi és a pesti mézeskalácsosokhoz kötődnek.

A hagyományokon és a mintákon túl azonban talán még fontosabb karácsony táján, hogy a mézeskalács készítése nagy közösségi élmény a családok számára. Illata bejárja az egész házat, az íze isteni, a díszítéssel pedig örömmel bíbelődnek a gyerekek is. Talán éppen ezért találtak telibe az Angyalfia vásár szervezői, amikor meghirdettek egy mézeskalács-díszítő versenyt a Faluházban, és egy "mézeskalács szépségversenyt" is aminek eredményéről az interneten szörfözők dönthettek.

A mézeskalács díszítésnél főként a gyerkőcök gyűltek egyre nagyobb számban az asztal köré, habár munkáikat nem merték a zsűri elé bocsátani. Írókázás, mázazás, ehető gyöngyök – néhány kedvenc díszítési technikájuk közül. Hiszen melyik mézeskalácson ne mutatna jól egy nagy adag cukormáz vagy néhány színes cukorka? Az én gyermeki énem is felkiáltott volna: „Mindegyiken!”

Így voltak ezzel a biatorbágyi gyerekek is, bár néha elbizonytalanodtak, hogy belső hangjuk nem vezeti-e meg őket, ezért gyakran odahívták a szülőket egy kis minőségellenőrzésre. De hát ez is nagyon fontos! Hiszen a mintákat nemcsak a mézeskalácsokon látjuk viszont ilyenkor, hanem a szülő és gyerek között is.

A díszítés folyamatosan nagy erőkkel zajlott, mígnem elérkezett 16:00, amikoris a két verseny eredményhírdetése következett. A nagy kérdés pedig így hangzott: Na de kié a legszebb? A döntés végül megszületett.

Díjazottak:

Az internetes "mézeskalács szépségverseny" első helyezettje: Szabó Adrienn

A Faluházban meghirdetett verseny dobogósai: