
Egy Corvinus-kutatás szerint Biatorbágy szerepe erősödhet az agglomerációban
Egyre kevésbé igaz, hogy minden út kizárólag a fővárosba vezet. Egy januárban készült, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói által pubilkált tanulmány szerint a nagyvárosi térségben több olyan település is van, amely ma már nem csupán lakóhelyként, hanem térségi központként működik – vagy jó eséllyel azzá válhat a közeljövőben. Biatorbágy ezek között a fejlődési potenciállal rendelkező városok között szerepel.
Nem rangsor, hanem szerepek alapján vizsgálták a településeket
A Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója, Kocsis János Balázs és Varga Virág a budapesti nagyvárosi térség 203 települését vizsgálta a régióban betöltött szerepük alapján. Eredményeiket a Journal of Urban Affairs folyóiratban közölték. A kutatók szerint Budapest sajátos fejlődése miatt a városon belül csak korlátozottan alakultak ki önálló alközpontok, ezért egyre nagyobb szerep jut az agglomeráció településeinek. A kutatás azt vizsgálta, hogy egy-egy város milyen funkciókat lát el saját lakói és tágabb környezete számára.
A központi szerepek meghatározásakor több szempontot vettek figyelembe: a helyi munkalehetőségeket, a kereskedelmi és szolgáltatási kínálatot, az oktatási és egészségügyi ellátást, valamint a vendéglátási, rekreációs, kulturális és sportolási lehetőségeket. Emellett vizsgálták a lakásállomány minőségét, az ingatlanárakat és az ingázási mintákat is.

Fotó: Wikimedia
Biatorbágy helye az agglomeráció térképén
A budapesti agglomerációban nyolc meghatározó központi város rajzolódik ki. Délnyugaton Budaörs, Törökbálint és Diósd alkot erős központi hármast, északon Budakalász és Szentendre párosa emelkedik ki, mellettük Dunakeszi és Vác, míg északkeleten Gödöllő tölti be a térségi központ szerepét. Ezeket a településeket stabil gazdasági háttér, magasabb szintű szolgáltatások és a saját határaikon túlmutató vonzáskörzet különbözteti meg környezetüktől. Emellett hat további, formálódó kiegészítő központ is azonosítható: Biatorbágy, Dunaharaszti, Érd, Monor, Szigetszentmiklós és Vecsés. Ezek több mutatójukban közelítenek a legerősebb központokhoz, gazdasági aktivitásuk ugyanakkor egyelőre mérsékeltebb – ami nem lemaradást, hanem további fejlődési lehetőséget jelez.
A tanulmány arra is rámutat, hogy az agglomeráció északnyugati zónájában miért hiányoznak a jelentősebb alközpontok: ezen a területen a nehézkes megközelíthetőség, valamint az M0-s körgyűrű még hiányzó szakaszai akadályozzák a központképződést. Az eredmények szerint az elsődleges központok elsősorban az agglomeráció északi, északkeleti és nyugati térségeiben sűrűsödnek, míg az északnyugati, déli és délkeleti zónákban kevesebb olyan csomópont található, amely átfogó szolgáltatási kínálattal és erős munkaerőpiaci szereppel rendelkezik.
Mi szól Biatorbágy mellett?
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az agglomerációs központok kialakulásában az autópályák közelsége kulcsszerepet játszik. A jó közúti elérhetőség szoros összefüggést mutat a gazdasági aktivitással, a foglalkoztatással és a szolgáltatások koncentrációjával, míg a vasúti kapcsolatok szerepe jóval kisebb.
A város erős lakófunkcióval bír - vagyis sokak számára állandó lakóhelyként szolgál - népessége növekszik, gazdasági és vállalkozói jelenléte számottevő, miközben Budapest közelsége nem kizárólag „alvóvárosi” szerepet eredményez. Ezek a tényezők együtt indokolják, hogy Biatorbágy a fejlődő térségi központok között jelenik meg.

Fotó: MKIF Zrt.
Több kell, mint infrastruktúra
A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza: az infrastruktúra önmagában nem elegendő a tartós központi szerephez. Legalább ilyen fontos a helyi közösség ereje, a városi identitás, az összehangolt fejlesztési irányok megléte, valamint a szolgáltatások és közösségi funkciók tudatos erősítése. Azok a települések tudnak hosszú távon is valódi térségi központtá válni, ahol a közlekedési adottságok mellett ezek a társadalmi és gazdasági tényezők is kedvezően alakulnak.
A kutatás szerint az agglomeráció fejlődése akkor működik jól, ha a városok nem külön-külön, hanem együtt gondolkodnak, mert az erősebb térségi központok hozzájárulhatnak a dugók, az ingázás és a túlzott fővárosi terhelés csökkentéséhez.
Mit jelent mindez?
A kutatás szerint az agglomeráció jövője egyre inkább több, egymással együttműködő város hálózatáról szól, nem Budapest egyeduralmáról. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatásának következtetései szerint a térségi központi szerep erősödése kézzelfogható előnyökkel járhat a helyi lakosok számára. Ilyen lehet az ingázási kényszer mérséklődése, a helyben elérhető szolgáltatások bővülése, az élhetőbb városi környezet, valamint a helyi gazdaság erősödése.
A tanulmány hangsúlyozza: ezek a folyamatok akkor vezethetnek tartós eredményekhez, ha a települések fejlődése tudatos irányt vesz, és nem pusztán külső hatások alakítják. A kérdés nem az, hogy változik- ezeknek a városoknak a szerepe az agglomerációban, hanem az, hogy milyen irányban és milyen tudatossággal formálódik tovább – állapítják meg a Corvinus Egyetem kutatói.
Fotó: biatorbagy.hu