
Gyógynövényekkel zöldült a Füzes-patak partja a Föld napján
Új, beporzóbarát gyógynövényekkel gazdagodott a Füzes‑patak környezete. A Városgondnokság és az Alps Alpine közös ültetése nemcsak a patakpart megújulását szolgálta, hanem a helyi biodiverzitást is erősítette. A frissített magaságyás olyan növényeket kapott, amelyek fontos táplálékot jelentenek a beporzóknak, és hosszú távon is szebbé teszik a környezetet.
A Biatorbágyi Városgondnokság Nonprofit Kft. és az Alps Alpine munkatársai közösen ültettek beporzóbarát gyógynövényeket a Füzes‑patak melletti magaságyásokba. A program a város és a vállalat együttműködését erősíti, és az Alps Alpine biodiverzitási vállalásának része: a cég a növények beszerzésével és a magaságyás előtti pad felújításával járult hozzá a projekthez.
A már meglévő ágyást a Városgondnokság munkatársai megtisztították, friss ültetőközeggel töltötték fel. Újvári Gabriella kertészmérnök mutatta be az új növényeket és a rendszertani elrendezést. A helyszín hamarosan egységes arculatú információs táblákkal is kiegészül, hogy az arrajárók megismerhessék a gyógynövények szerepét. Az ágyásba virágzó fűszernövények kerültek, ezeket különösen kedvelik a beporzók: pl. oregánó, kakukkfű, turbolya, koriander, kapor, lestyán, macskagyökér, mályvafélék, madársaláta, fekete nadálytő és kisvirágú füzike. A gondozást a Városgondnokság végzi: öntözést időjárástól függően, az elszáradt részek visszavágását rendszeresen.
A Föld napján megvalósult közös ültetés egyszerre jelképezi Biatorbágy természeti értékeinek védelmét és a helyi közösség erejét. A beporzóbarát magaságyás nemcsak a patakpartot teszi szebbé, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a város élőhelyei gazdagabbak, egészségesebbek és fenntarthatóbbak legyenek.
Fűszernövények:
Szurokfű (vadmajoránna)
A szurokfüvet – más néven közönséges szurokfüvet vagy vadmajoránnát – már az ókori civilizációk is nagy becsben tartották. Egyiptomban köhögéscsillapítóként használták, a görögök pedig sebek gyógyítására alkalmazták. A középkorban szurokfűolajjal óvták az ételeket a romlástól, így nem csoda, hogy a mediterrán és közel-keleti konyhák egyik alapfűszerévé vált. Ma már az olasz ételek elképzelhetetlenek nélküle: paradicsomszószok, grillezett húsok és sült zöldségek kedvelt ízesítője. A természet antibiotikumaként is emlegetik, hiszen karvakrolt, timolt, illóolajokat, cseranyagokat és keserűanyagokat tartalmaz.
Kakukkfű
A kakukkfű neve a görög „thyo” – ’parfüm’ – vagy a „thymon” – ’bátorság’ – szóból ered, ami jól tükrözi illatos, erőt adó jellegét. Az árvacsalánfélék családjába tartozó gyógynövény egyszerre konyhai és gyógyászati kincs. Jellegzetes aromája feldobja a legegyszerűbb ételeket is, miközben étvágygerjesztő, gyomorjavító, görcsoldó és köhögéscsillapító hatásáról is ismert.
Koriander
A koriander neve a görög „korisz” – ’poloska’ – szóból ered, ami a friss hajtás jellegzetes illatára utal. Egyéves, lágy szárú növény, amely kedvező körülmények között akár másfél méter magasra is megnőhet. Levele könnyen összetéveszthető a petrezselyemmel, ám íze sokkal karakteresebb. A közel-keleti és ázsiai konyha egyik alapfűszere, amelyet frissen érdemes levesekhez, salátákhoz, mártásokhoz adni. Termése emésztést segítő, szélhajtó hatású, illóolaját pedig az élelmiszer- és kozmetikai ipar is előszeretettel használja.
Lestyán
A lestyán – vagy orvosi lestyán – a zellerfélék családjába tartozó, akár két méter magasra növő évelő gyógynövény. Intenzív aromája miatt takarékosan érdemes használni, és jól zárható edényben tárolni. Régen szinte minden falusi kertben megtalálható volt, frissen és szárítva egyaránt. Illóolajokat, cukrokat, gyantát és angelikasavat tartalmaz. Dél- és Nyugat-Ázsiából származik, és leginkább félárnyékos, nedves, tápanyagban gazdag élőhelyeken érzi jól magát.
Az ültetésről készült videót itt nézheted meg:
fotók : Albert Gábor
Galéria






