Az önkormányzat január 27-én este tartotta az első „Biatorbágyi Fórum az Egészségügyért” című rendezvényét. Célja az volt, hogy valódi párbeszéd induljon a városban dolgozó orvosokkal és egészségügyi szakemberekkel Biatorbágy egészségügyi ellátásának jövőjéről és fejlesztési lehetőségeiről. A fórumon Kocsis József polgármester, Kiss Ádám alpolgármester és Tárczy Júlia, a Társadalmi Kapcsolatok Iroda vezetője várta a meghívottakat.

Tárczy Júlia köszöntötte a megjelent szakembereket, majd felidézte: a találkozót megelőzően az önkormányzat elküldte számukra a város egészségügyi ellátásról összeállított betegelégedettségi kérdőív tervezetét, hogy a fórumon közösen vitathassák meg annak tartalmát és irányait.

A polgármester elsőkét arról beszélt, hogy Biatorbágy az elmúlt tíz évben intenzív fejlődésen ment keresztül. Bár a változtatási tilalom miatt a lakosság számának növekedése átmenetileg megállt, a következő években ismét jelentős bővülés várható – új igényekkel és új egészségügyi szolgáltatási szükségletekkel. Mint mondta, a város korfája is változik, ami az ellátás szerkezetére és minőségére egyaránt hatással lesz.

„Biatorbágy egészségügyi ellátását, annak hatékonyságát folyamatosan érdemes monitorozni, és az elvárt irányok felé terelni. Mi 10–15 éves távlatban gondolkodunk, ezért adatokat gyűjtünk és modelleket készítünk” – hangsúlyozta Kocsis József.

A polgármester arra is kitért, hogy Biatorbágy önkormányzata lényegesen többet költ egészségügyi szolgáltatásokra, mint a környező települések. A cél az, hogy a város továbbra is magas színvonalú ellátást biztosítson a lakosoknak, ehhez pedig elengedhetetlen az egészségügyi szakma bevonása a fejlesztési folyamatba.

Kiss Ádám alpolgármester az önkormányzat előtt álló feladatokról beszélt, és arról, miért fontos most elindítani a közös gondolkodást a biatorbágyi egészségügyi szolgáltatások bővítése érdekében. Elmondta, hogy a fórum csupán az első lépése egy hosszú folyamatnak.

„Nagy fába vágtuk a fejszénket. A lakosoktól folyamatosan érkeznek visszajelzések, de ezeket nehéz jól becsatornázni. A kérdőívek abban segítenek, hogy tisztábban lássunk. Sokszor ellentmondásosak az adatok, ezért elengedhetetlen, hogy pontosabb információkra támaszkodjunk, mielőtt komoly döntéseket hozunk.”

Az alpolgármester arról is beszélt, hogy az önkormányzat szerepvállalása mesze túlmutat a kötelezően nyújtandó szolgáltatásokon, hiszen az Egészségház és az ügyeleti szolgáltatás is önként vállalt feladat. Az Egészségház teljes költségvetése 780 millió forint, amiből az állami normatíva 300 millió, a tervezett bevétel szintén 300 millió, így az önkormányzatra eső finanszírozási tétel 180 millió forint. A mentőtiszti szolgáltatás ezen kívül 30 millió forintba kerül.

A város ugyanakkor az orvoshiányt is megérzi. Január 31-én lejár az a pályázat, amit a biatorbágyi gyermekorvosi praxisra írt ki az önkormányzat, amire máig nem jelentkezett pályázó. Kihívást jelent az is, hogy bőrgyógyászt találjanak, valamint nagy szükség lenne gyermekpszichiátriai rendelésre. Utóbbi duplán nehezített terep, mert még ha szakember lenne is rá, központi finanszírozás viszont nincs.

„Szeretnénk jó megoldásokat találni, más települések bevált gyakorlatait átvenni és szakértőket bevonni.” – fogalmazott Kiss Ádám.

A vezetés átfogó egészségügyi fejlesztésben gondolkodik. Februárban kérdőívek kiküldését tervezik, majd a lakosság válaszainak elemzése következik. A kérdőív fontos, de önmagában nem elég – szükség van szakmai háttérre és egészségügyi menedzsmentre is. A szakértői értékelés után a koncepcióterv kidolgozása a második–harmadik negyedévben várható. A polgármester megerősítette, hogy a fejlesztési irányok kijelölése orvos‑közgazdász szakértelmet igényel.

A jelenlévők aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésbe, kérdéseket tettek fel és több felvetésre is reagáltak. Szó esett más települések beköltözést csökkentő példáiról, valamint az Egészségház szerepéről is.

A polgármester hangsúlyozta: a város érdeke az Egészségház önkormányzat általi működtetése. Bár az államnak való átadás csökkentené az önkormányzat kiadásait – jelenleg évi 180 millió forintot –, szerinte az állami fenntartás nem jelentene jobb működést. Biatorbágy lakossága várhatóan tovább növekszik a kedvező földrajzi adottságok miatt, még ha a változtatási tilalom átmenetileg lassította is ezt a folyamatot. A jogszabályok nem teszik lehetővé a tilalom meghosszabbítását, ezért sokkal inkább azon kell dolgozni, hogy a növekvő lakosságszám mellett a város élhetősége megmaradjon.

A hozzászólások között elhangzott, hogy a városban hamarosan a gyermek- és fiatalkorúak ellátása jelenthet nagyobb kihívást, mivel a beköltözők többsége fiatal család. Szóba került a Szabadság utca 8. alatti háziorvosi és fogorvosi rendelő rossz statikai állapota is; a polgármester elmondta, hogy idén tervezik a tető felújítását és az épület műszaki-statikai felmérését. Egy fogorvos jelezte, hogy a kérdőívben nem szerepel kérdés a fogorvosi ellátásról.

Dr. Cserniczky Tamás, az Egészségház intézményvezetője kiemelte, hogy fejlesztésekre van szükség: a legnagyobb igény jelenleg a kardiológiai és szemészeti ellátásra mutatkozik. A várakozási idővel kapcsolatban elmondta, hogy országos összehasonlításban Biatorbágy kedvező helyzetben van: a leghosszabb várakozás a kardiológián és a szemészeten tapasztalható, de a többi szakrendelésnél a 2–3 hónapos várakozás jóval az országos átlag alatt van. Kitért arra is, hogy Biatorbágy országos összehasonlításban jól áll szakember-ellátottságban: tíz nyugdíjas orvos is segíti a munkát. Mindössze egy bőrgyógyász és a meghirdetett gyermekorvosi praxis hiányzik.

A fórumon több orvos is felvetette, hogy érdemes‑e ellátni a környező településekről érkező pácienseket. Jelenleg az Egészségház Sóskút, Pusztazámor és Herceghalom mintegy 7800 lakosát is fogadja, ami az alpolgármester szerint még kezelhető terhelést jelent, és 12 millió forint bevételt hoz a városnak.

Többen javasolták, hogy a kérdőív térjen ki arra is, hányszor mondanak le a lakosok előre lefoglalt időpontokat. Ez ugyanis komoly problémát okoz: sokan nem jelzik a lemondást, ami felesleges kapacitáskiesést eredményez.

Tárczy Júlia hangsúlyozta, hogy az átfogó fejlesztések mellett kiemelten fontos az edukáció és a megelőzés, valamint az, hogy a lakosokat tudatosabb egészségügyi magatartásra ösztönözzék megfelelő kampányokkal.

Dr. Csíkos Márton András háziorvos értékesnek tartja a lakossági kérdőívet, de felhívta a figyelmet arra, hogy a páciensek véleménye jellemzően érzelmi alapú. Szerinte fontos lenne, hogy ne csak igen/nem válaszok szerepeljenek, hanem lehetőség legyen részletesebb, árnyaltabb visszajelzésre is.

A hozzászólásokból jól látszott, hogy a szakemberek rendkívül aktívan és konstruktívan vettek részt a beszélgetésben. Számos olyan észrevétel hangzott el, amelyet az önkormányzat beépíthet a betegelégedettségi kérdőív véglegesítésébe, hogy az minél pontosabban tükrözze a lakosság igényeit.

Fotó: