Régóta megoldásra vár Biatorbágyon a közterületen befogott, elsősorban kóbor kutyák helyi, ideiglenes elhelyezése. A korábban létrehozott munkacsoport javaslatára a hivatal felmérte a helyi állatpanziók lehetőségeit. A megkeresett intézmények közül többen nem tudták, vagy nem vállalták az ismeretlen hátterű állatok fogadását, a Katandog Park Kft. azonban részletes szakmai és pénzügyi ajánlatot tett.

A javaslat szerint a vállalkozás telephelyén elkülönített karanténkennelt alakítanának ki, ahol legfeljebb öt órán keresztül biztosítanák a befogott kutyák ideiglenes elhelyezését és ellátását, amíg megérkezik értük a szerződött törökbálinti gyepmester. A szolgáltatás pénzügyi fedezetét a 2027-es költségvetésben biztosítanák, a jegyzőnek pedig decemberre kellene előkészítenie a szerződéstervezetet. Hosszabb távon egy öt órán túli ellátást biztosító rendszer, valamint egy Biatorbágyi Állatvédelmi Kassza létrehozásának lehetőségét is vizsgálják. A bizottsági ülésen az oltások és a mikrochipek költségeiről is szó esett. Felmerült, hogy ki viselné a költségeket azokban az esetekben, amikor egy befogott kutya nem chippel ellátott, és az oltásai sem rendezettek. A kérdés egyelőre nyitva maradt. A bizottság az eredeti javaslatot módosítás nélkül elfogadta.

Újra kell vizsgálni az értékvédelmi pályázatokat

Elakadt a helyi épített és természeti értékek megóvását célzó önkormányzati támogatások második fordulójának elbírálása. Az idei pályázatokra összesen 15 millió forintot különítettek el, amelyből az első fordulóban már 7 millió forintot kiosztottak. A fennmaradó 8 millió forintra hat érvényes pályázat érkezett. Az elbírálást nehezítette a Bíráló Bizottság és a Városfejlesztési Bizottság korábbi ülésein született, egymásnak ellentmondó értékelések. A jogbizonytalanság és a forráshiányos helyzetek elkerülése érdekében a teljes pályázati anyagot ismét szakmai vizsgálatra utalják vissza, a bírálóbizottság valamennyi tagjának bevonásával. A pályázókat tájékoztatják az elbírálás elhúzódásáról.

A Fő utcába költözhet az önkéntes tűzoltóság

A Biatorbágy Önkéntes Tűzoltó Egyesület új telephelye a Fő utca 4. szám alatti ingatlan lehet, amelyet az önkormányzat idén májusban vásárolt meg 235 millió forintért. Az épület birtokbaadása legkésőbb október 31-ig várható.

A tervek szerint két külön megállapodást kötnek a tűzoltósággal. Az egyik a műszaki feladatellátást és a telephely használatát szabályozza, és rögzíti, hogy az épület szükséges átalakításának és korszerűsítésének költségeit a használó viseli. A másik az emeleti lakás használatáról rendelkezik. A lakás elsősorban a készenléti szolgálatot ellátók pihenését szolgálná, de az önkormányzat fenntartaná a lehetőséget arra, hogy később szolgálati lakásként vagy más célra hasznosítsa.

Az ülésen Szeghi Gábor a burkolt felületek egy részének parkosítását javasolta, valamint egy olyan arculat kialakítását, amely a tűzoltóság fontosságát is kihangsúlyozza. Szerinte a zöldebb környezet esztétikusabbá tenné a leendő tűzoltóállomást, ami a viadukt közelsége miatt különösen fontos szempont. Juhász Ágnes aljegyző jelezte, hogy a településkép javítását célzó elképzelések megvalósításához az önkormányzat és a tűzoltóság közötti feladat- és hatásköröket is rendezni kell. Azt javasolta, hogy a képviselő-testület október 29-i üléséig készüljön írásos indítvány, amelyet a hivatal beépíthet a határozati javaslatba. A bizottság módosító javaslatot és az eredeti előterjesztést is elfogadta.

Visszatérhet a szabályozott kerti égetés?

A szőlőhegyi zártkertekben keletkező nagy mennyiségű zöldhulladék kezelése régóta vitás kérdés. Miután a korábbi helyi rendelet hatályát vesztette, Biatorbágy egész területén az országos szabályozás lépett életbe, amely tiltja a zöldhulladék szabadtéri égetését.

Dobi János képviselő önálló indítványában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szőlőhegyek zártkerti övezetében a nagy mennyiségű fás szárú nyesedék kezelése komoly nehézséget okoz. A helyben történő komposztálás nem minden esetben hatékony, a fertőzött gallyak darálása növény-egészségügyi kockázatot jelenthet, az elszállítás pedig a hegyi utak adottságai és a hulladék mennyisége miatt nehezen megoldható.

Az előterjesztés egy olyan helyi rendelet lehetőségét veti fel, amely kizárólag a Szőlőhegyek zártkerti övezetében engedélyezné a szabályozott égetést. A tervezet szerint erre tavasszal, március 1. és április 30. között, valamint ősszel, október 1. és november 30. között kerülhetne sor. Tűzgyújtásra kizárólag a naptári év páros heteinek pénteki napjain, 10 és 18 óra között lenne lehetőség. Csak teljesen száraz, háztartási hulladékkal nem kevert kerti hulladékot lehetne elégetni szélcsendes időben, folyamatos felügyelet és megfelelő oltóeszközök biztosítása mellett. Országos vagy megyei tűzgyújtási tilalom esetén a helyi engedélyezés sem lenne alkalmazható.

A javaslatról élénk vita alakult ki. Repcsik Dávid külterületekért felelős tanácsnok megerősítette, hogy több külterületi gazda is jelezte az égetés iránti igényét. Ugyanakkor felvetette az ágdarálás lehetőségét is, és azt kérte, hogy a Városgondnokság vizsgálja meg, miként tudna a külterületi gazdáknak díjmentes darálást biztosítani, akár öt köbméternél nagyobb mennyiség esetén is.

Tüske Emil bizottsági elnök nem támogatta a helyi égetést, az ágdarálást viszont megfelelő alternatívának tartotta. Szeghi Gábor három komposztálótelep kialakítását is felvetette, Tüske Emil azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a városnak jelenleg nincs lehetősége erre, illetve elmondta ezt is, hogy ekkora zöldhulladék mennyiség esetén a komposztálás, mint biológiai folyamat sem a megfelelő módon zajlana.

Loszman Levente független képviselő külső felszólalóként arra emlékeztetett, hogy a korábbi tiltás bevezetésekor az önkormányzat tájékoztató programokat és alternatív megoldásokat ígért az érintetteknek, ezekből azonban szerinte kevés valósult meg. Átmeneti jelleggel, meghatározott feltételek mellett engedélyezhetőnek tartaná az égetést a nagyobb területeken gazdálkodók számára, az érintett ingatlanok övezeti besorolásának figyelembevételével. Emellett egy nagy teljesítményű, a gazdák számára ingyenesen hozzáférhető ágdaráló beszerzését is javasolta.

A vita végén Szeghi Gábor munkacsoport felállítását indítványozta Határ Ágnes környezetvédelmi tanácsnok vezetésével. A csoportnak februárra kellene elkészítenie a helyzetet elemző anyagot, amely segíthet a hosszútávú megoldás kidolgozásában.

A munkacsoport létrehozására vonatkozó javaslatot a bizottság elfogadta. Dobi János önálló indítványa pedig két nem és négy igen szavazattal kerül a képviselő-testület elé október 29-én.