Lakossági fórum a Pecatónál - kérdések és válaszok a településterv külterületi koncepciójáról

A Katalin-hegyi fórumot követően augusztus 5-én, szerdán este a Pecatónál folytatódtak a lakossági egyeztetések. Az esemény a készülő településterv előkészítésének része: a cél, hogy a hosszú távú fejlesztési irányok – amelyek évtizedekre meghatározzák Biatorbágy külterületeinek jövőjét – a lakók, a civil szervezetek és a szakemberek javaslatai alapján alakuljanak ki.

Megtelt a fórum helyszíne

A Kertbarátok terére az izzó forróság ellenére is rengetegen jöttek el. A fórumot – az előző napihoz hasonlóan – Kocsis József polgármester és Repcsik Dávid külterületekért felelős tanácsnok nyitotta meg. Hangsúlyozták: most a közös jövőkép megalkotása a feladat, döntések ma nem születnek; a napi ügyeknek októberben külön fórumot szentelnek. A tanulságok alapján egy dolog változott a Katalin-hegyhez képest: időkorlát nélkül szólalhattak fel a hozzászólók.

„A Pecató már régen nem hétvégi üdülőterület"

Elsőként Móri Ferenc, a Pecatóért Egyesület korábbi elnökhelyettese kapott szót, aki közel egy évtizedig dolgozott az egyesületben. Bár üdvözölte a fórum megszervezését, a bemutatott tanulmányt csalódásnak nevezte: szerinte az lényegében a 2022-es anyag ismétlése, ugyanazokkal a hibás kiindulópontokkal. Vitatta a „szlömösödés" megállapítását is – szerinte a Pecató éppen Biatorbágy legdinamikusabban fejlődő része volt az elmúlt 10-15 évben.

Felidézte, hogymár 2002-ben született önkormányzati határozat a víziközmű-tervezés elindításáról, ám azóta – megfogalmazása szerint – 24 év alatt nem történt érdemi előrelépés, miközben a Telekom piaci alapon az egész területet behálózta optikai kábellel. A tó állapotát is bírálta: februárban mocsárszag és algásodás, 40 centiméter víz és két méter iszap – mindez méltatlan ahhoz a turisztikai potenciálhoz, amelyre a koncepció is hivatkozik. Odáig ment: ha nem lesz valódi perspektíva, ismét az élére áll annak a kezdeményezésnek, hogy a terület elszakadjon Biatorbágytól.

A tó fejlesztése kiemelt feladat – pályázat is készül

Repcsik Dávid válaszában a tó rekreációs szerepének erősítését és a Pecató „városszövetbe vonását" nevezte célnak, a tanulmányt pedig vitaanyagnak, amely éppen arra jó, hogy legyen miről vitatkozni. Kocsis József hangsúlyozta: a tó rendezésével nem szeretnének évtizedeket várni, a hivatal környezetvédelmi munkatársai és a környezetvédelmi tanácsnok már dolgoznak rajta, és bízik benne, hogy még ebben az önkormányzati ciklusban látható előrelépés történik.

Konkrétum is elhangzott: a Benta-patak menti települések konzorciuma pályázatot nyújtott be, amely a tó rehabilitációjához is jelentős forrást hozhat – az első eredmény szeptemberre várható, a részletekről az októberi fórumon számolnak be. A fórum végén az is felmerült, hogy a tavaly elkészült iszaptalanítási tanulmány bemutatása máig nem történt meg – ezt a jelenlévő képviselő is szorgalmazta.

A víz ügye itt is a legnagyobb kérdés

A vezetékes víz – akárcsak a Katalin-hegyen – itt is a legtöbb hozzászólást váltotta ki. Repcsik Dávid megismételte: a Biatorbágyot ellátó gerincvezeték teljes kapacitáson működik, új bekötés belterületen sem lehetséges; az új, nagyobb kapacitású vezeték mintegy 25 milliárd forintos beruházás. Kocsis József ezt azzal egészítette ki, hogy a fejlesztés Budaörstől Törökbálinton át Biatorbágyig mintegy százezer ember vízellátását oldaná meg, akik ráadásul ugyanahhoz az országgyűlési választókerülethez tartoznak – ez jó alapot ad a közös érdekérvényesítésnek. A tervezésre már árajánlatok készültek, és a polgármester bízik benne, hogy az érintett öt település még idén megrendeli a terveket. Emlékeztetett arra is: a város adóbevételeinek 30 százalékát, mintegy 2 milliárd forintot visz el évente a szolidaritási hozzájárulás – ennek átalakítása jelentősen bővíthetné a mozgásteret.

Drága a víz, drága a szippantás

Több lakó a jelenlegi vízellátás költségeit kifogásolta. Egy nyugdíjas házaspár példáján 200 ezer forintos vízköltség is elhangzott, mások szerint a szállítók két köbméter vizet 11-12 ezer forintért hoznak ki – bár akadt, aki megvédte a vállalkozókat: a fuvardíjhoz képest szerinte nem nyerészkednek. Repcsik Dávid ismertette a számokat: az önkormányzat a vízvételi ponton lakossági áron, 500 forint/köbméterért adja a vizet a szállítóknak, és köbméterenként további 350 forintot ráfizet – ez évi mintegy 3 millió forint támogatás. A vízvételi pont bővítése már zajlik (ikermérős, nagyobb átmérőjű csatlakozással), és két automata, éjjel-nappal működő vízvételi pont létesül: egy a mostani helyén, egy a Katalin-hegyen – az idei év végére vagy jövő év elejére. A polgármester emellett felvetette: rögzített áras rendszerrel szűrnék ki a nyerészkedő szállítókat, illetve, hogy foglalkoznak azzal az ötlettel, hogy a jövőben a Fővárosi Vízművek kánikulában lajtoskocsival, ivóvíz-minőségű vizet szállítson a területre.

A szippantás ügyében kemény számok hangzottak el: a korábbi városvezetés szerződést bontott a fix áron szállító Fővárosi Vízművekkel – amely évi mintegy 5 millió forint kiegészítést kért –, az új közbeszerzésen nyertes céggel viszont a többletköltség évi 23-25 millió forintra nőtt, miközben a szolgáltatás a lakossági visszajelzések szerint romlott. A szerződés lejárt, az új közbeszerzés kiírása napokon-heteken belül várható, jobb feltételek legkorábban szeptemberre lehetnek.

Közel három órán át kérdezhették a pecataviak a városvezetést a Kertbarátok terén

Telkek: a meglévőkhöz nem nyúlnak – és a számok

Egy édesanya arra hívta fel a figyelmet, hogy a Pecató karakterét éppen a kisparcellás szerkezet, a nyaralók és a konyhakertek adják – attól tart, a nagyobb telekméretek ösztönzése ezt veszélyezteti. Repcsik Dávid megnyugtatta: a kialakult telekszerkezethez nem nyúlnak, a minimális telekméret csak új telekalakításnál lenne irányadó – a Pecató telkeinek 82 százaléka pedig már beépített, így ez a maradék nagyjából 160 beépítetlen telket érintheti.

Kocsis József a tágabb összefüggést vázolta: Biatorbágy külterületein ma 3700-3800 ingatlan van, ami a telkek aprózódásával 4500-5000-re nőhet – ha ezek hosszú távon benépesülnek, az átlagos laksűrűséggel számolva 12-13 ezer új lakost jelentene. Összehasonlításképpen: a kilencvenes években egész Biatorbágynak 7000 lakosa, két iskolája és három óvodája volt – a spontán növekedés kiszolgálása két-három új iskolát és négy-öt óvodát igényelne, ami meghaladná a város teherbírását. A Pecatón egyébként ma 659 bejelentett lakos él – a valós szám a helyiek szerint ennél magasabb, és a városvezetés kifejezetten kéri, hogy aki életvitelszerűen itt él, jelentkezzen be, mert így „láthatóvá válik" a város számára.

Mit lehet ma építeni? És mi lesz az engedély nélkül épült házakkal?

Tisztázódott az „építési tilalom" kérdése is: a hároméves változtatási tilalom április 1-jével automatikusan lejárt. Karbantartás és értéknövelő beruházás – napelem, kerítés – ma is végezhető, új épület azonban nem építhető, mert a hatályos szabályok szerint ahhoz teljes közművesítettség kellene, ami a Pecatón nincs. A kiutat a városvezetés a modern házi közműpótló berendezésekben látja – ezek engedélyezését ma kormányrendelet zárja ki Biatorbágy teljes területén, módosítását a város az országgyűlési képviselőn keresztül kezdeményezte. Megrendítő példa is elhangzott: egy lakó két éve leégett háza helyére sem építhet ma szabályosan újat. Kocsis József úgy fogalmazott: ha a lakók összefognak a közművesítésben, ő lesz az első, aki a szabályok lazítását javasolja.

Az engedély nélkül épült ingatlanok sorsáról szóló kérdésre Repcsik Dávid leszögezte: az építéshatósági jogkör a kormányhivatalnál van, és nem szeretnék, hogy bárkit hátrány érjen. A polgármester ugyanakkor hozzátette: a képviselők között erről nincs egységes álláspont, az egyeztetések ősszel folytatódnak – a meglévő jogok és lehetőségek csökkentése nélkül, mert az jelentős kártalanítási igényt keletkeztetne.

Szigorúbb fellépést és érthető tájékoztatást várnak

Az ingatlanközvetítőként 27 éve dolgozó Dudits Zsuzsanna szerint a jelenlegi építési szabályok önmagukban megfelelőek – a zöldfelületi arány a tanulmány szerint még nőtt is az elmúlt évtizedben –, a probléma a betartatásukkal van: a túlépítések következmények nélkül maradnak, ami a „a szomszédnak is lehetett" hozzáállást erősíti. Naponta kap telefonokat olyanoktól, akik konténerházat tennének egy üres telekre – nem tudva, hogy ez sem megengedett. Közérthető tájékoztatót javasolt a városi honlapra, és külterületi tanácsadó kijelölését is felvetette. Repcsik Dávid szerint az építésügyi hatáskörök visszakerülése segíthetne, és a külterületi ügyintéző gondolata „előrehaladott állapotban" van; Tárczy Júlia hozzátette: az idén elinduló új honlap egyik célja éppen a beköltözők eligazítása lesz.

Kutak, fák és a zöldterületek védelme

Egy nyolc éve a területen élő lakó szerint a koncepció sokat beszél a klímavédelemről, de kevés a konkrét intézkedés. Aggasztónak nevezte a kútfúrási hullámot – tudomása szerint van telek, ahol két-három kút is üzemel –, mert a vízkivétel a fák száradásához vezet; javaslata szerint geológiai mérésekkel kellene meghatározni, hány kutat bír el a terület. A beerdősült telkek tarvágását is bírálta: érdemi szankciót és kötelező fapótlást sürgetett az érdi minta alapján. Repcsik Dávid válaszából kiderült: az Országos Vízügyi Főigazgatóság új vízkészlet-védelmi térképe szerint Biatorbágy teljes területe „piros zónába" került, ahol kizárólag a vízügyi hatóság engedélyével fúrható kút – a korábbi 50 méteres engedélymentes határ itt nem él. A fás szárú növények védelméről szóló helyi rendeletet pedig már tárgyalta a Városfejlesztési Bizottság, döntés még nem született.

Utak, híd, buszok

Több hozzászóló az utak állapotát kifogásolta: szóba került a felújításra szoruló Bolha utca – amelyről kiderült, hogy a 2021-es kivitelezés gyengesége miatt gyakorlatilag újra kell építeni –, a Kertbarátok terének porossága, és hosszabb vita bontakozott ki a Pecató egyetlen bevezető útján, a Repkény utcán található egysávos hídról is: van, aki bővítené, más szerint az elsőbbségadás rendje jól működik. Repcsik Dávid közölte: a Mobilissimus Kft. készülő külterületi közlekedési koncepciójának kifejezetten része a híd keresztmetszetének vizsgálata – ez szakmai, nem politikai kérdés, a szakvéleményt nyilvánosságra hozzák. Hosszabb távon az Etyek–Sóskút körforgalomnál kerékpáros-gyalogos aluljáró kialakítását is támogatná, amivel a Pecató biciklivel is biztonságosan megközelíthetővé válna.

A ritka buszjáratok ügyében Kiss Ádám alpolgármester jelezte: a most elkészült közlekedési koncepciót hamarosan közzéteszik, szeptember 1-jétől kismértékű menetrendbővítés jön, a ViaBusz-hálózat érdemi megújítása pedig – új szerződéssel, a külterületi betétjáratok sűrítésével és a Volánbusszal összehangolva – jövő szeptembertől lehetséges.

Vita a civil pályázatról

Indulatosabb vitát váltott ki a Pecatóért Egyesület idei nyertes civil pályázata, amelyből a Grund fejlesztése – árambevezetés, tárolós sörpadkészlet – valósul meg: több jelenlévő szerint a forrásnak fontosabb helye is lett volna, és a pályázatról nem is tudtak. Repcsik Dávid arra kérte a lakókat, hogy a visszajelzéseket juttassák el az egyesület elnökségéhez, és bátorította a közösséget: a Civil Partneri pályázaton jövőre is lehet indulni olyan céllal, amely a legtöbb itt élő érdekét szolgálja. A tájékoztatás kapcsán megígérték: a fórumok és pályázatok híre a plakátok, az újság és az új honlap útján is elérhető lesz, nem csak a közösségi médiában.

Készül az állattartási rendelet

A fórum vége felé – akárcsak a Katalin-hegyen – itt is előkerült a felelős állattartás: a lakókat elsősorban a felügyelet nélkül kóborló kutyák zavarják. Repcsik Dávid elmondta: Tótpál Judit képviselő javaslatára a testület döntött a helyi állattartási rendelet megalkotásáról, az előkészítő munkacsoport – amelynek ő is tagja – már két-három ülésen túl van, és őszre kerülhet tervezet a testület elé, a szabályok mellett a szankciók rendszerével együtt.

Miért fontosak ezek a fórumok?

Magyarország valamennyi településének 2027 nyaráig kell elkészítenie új településtervét; a korábbi OTÉK szabályozását az új országos követelményrendszer, a TÉKA váltja fel, amelyhez a helyi építési szabályokat is hozzá kell igazítani. Biatorbágyon elkészültek a megalapozó koncepcionális javaslatok, kiemelt kérdésként a külterületek jövőjével. A városvezetés célja, hogy a külterületi koncepció a lakossági vélemények figyelembevételével 2026 szeptemberére végleges formát kapjon, majd beépüljön a teljes településterv véleményezési dokumentációjába.

Előzmények és információk

• A fórumról készült hangfelvétel ITT érhető el

• A Katalin-hegyi fórum (augusztus 4.) hangfelvétele ITT hallgatható vissza

• Külterületi koncepciók, kivonatok és teljes tanulmányok

• Videó: Mi vár Biatorbágy külterületeire – beszélgetés Kocsis József polgármesterrel és Repcsik Dávid külterületi tanácsnokkal

• Videó: Beszélgetés Koszorú Lajos urbanistával a készülő Településtervről

• Videó: Beszélgetés Csenger-Zalán Annamária várostervezési tanácsadóval

További fórumok és online lehetőségek

A lakossági egyeztetések augusztus 6-án, csütörtökön a Pátria-pincénél folytatódnak, 18 órától. Szeptemberben a részletszabályokról, októberben pedig a napi, operatív ügyekről rendez újabb fórumot az önkormányzat. Aki személyesen nem tud részt venni, online is megoszthatja véleményét: a kérdőív szeptember 8-ig tölthető ki; a beérkezett kérdéseket és válaszokat ezt követően nyilvánosságra hozzák.