A csomópont átépítése nem új keletű gondolat. A fórumon elhangzottak szerint már a 2000-es évek elején felmerült a csomópont átalakításának gondolata, és a jelenlegi állapotában a város egyik legveszélyesebb közlekedési pontjának számít a 90-es évek eleje óta. A jelenlegi kereszteződés, valamint a Munkás utca és az Arany János utca csatlakozása is komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelent.

Regionális szerep és közlekedési koncepció(k)

Kocsis József polgármester elmondta, hogy Biatorbágy regionális szerepe az elmúlt időszakban megnőtt, részben a település földrajzi elhelyezkedése, a vasúti kapcsolat és az iskolák száma miatt is. A polgármester bízik abban, hogy ez a regionális szerep tovább erősödik, ehhez azonban tudatos fejlesztésekre van szükség. Az Etyek-Sóskút csomópontot még régen alakították ki, és a megnövekedett autósforgalom miatt fontossá vált a biztonságosabbá tétele. A polgármester szerint az új koncepció célja, hogy a település ezen része jobban betagozódjon a város életébe, megszűnjön a „faluszéli” állapot, és ezáltal élhetőbbé váljon a környék.

Kiss Ádám alpolgármester a biatorbágyi közlekedési koncepció egészéről beszélt, amelynek részét képezi a csomópont ügye is. Elmondása szerint ez egy évtizedes probléma. Már húsz éve is készültek nagyszabású tervek a megoldására. 2024-re megszületett egy körforgalmi terv a csomóponthoz közeli helyszínre, ezt azonban felülvizsgálták. A forgalom drasztikusan megnőtt, amihez a motorizáció és a lakosságszám növekedése egyaránt hozzájárult – a környék az alpolgármester szerint szinte élhetetlenné vált. Az önkormányzat olyan megoldásban gondolkodik, amely nem növeli a városba beérkező forgalmat, hanem szabályozhatóbbá teszi azt.

Kiss Ádám kitért a Zebrazóna programra is. A koncepció része, hogy a Nagy utca környékén a zebrák használata – önkéntesek bevonásával, a gyalogos átkelés megkönnyítése érdekében – biztonságosabbá váljon. Hangsúlyozta, hogy Sóskút és Etyek irányából nagy forgalom érkezik a városba, a torlódásokat pedig mérsékelni kell. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy egyelőre semmi nincs eldöntve, részletterv nincsen, a fórum egy lakossági egyeztetés része, és a bemutatott anyag részben a korábbi, mintegy húszéves tervezési előzményekre épül.

A csomópont története

Tüske Emil önkormányzati képviselő, a Városfejlesztési Bizottság elnöke légifotók alapján mutatta be a terület történetét. Az 1960-as évekbeli állapotok szerint a kereszteződés még hegyesebb szögben állt, mint ma, és hangsúlyos szerepet töltött be az Etyek–Biatorbágy nyomvonalon. A Sóskút–Biatorbágy kapcsolatnál elsősorban mezőgazdasági célok álltak a háttérben. 1967-re már kialakult a jelenlegi nyomvonal, a tájhasználat is megváltozott, és megszűntek a korábbi párhuzamos utcák. Elmondása szerint ekkor még nem számoltak azzal, hogy a személygépjármű-forgalom ilyen mértékben megnő – ennek ellenére az akkori átalakítás jelentős technikai előrelépést jelentett, hiszen új nyomvonal és híd épült, sőt, mivel megjelent a buszközlekedés, autóbuszforduló is létesült.

A 2000-es évek elején kezdeményezés indult egy használható csomópont kialakítására, ezt azonban nem fogadták el. 2008-ban körforgalmi javaslatot nyújtottak be, nagyjából a jelenlegi csomópont helyére, de ott nem fért volna el a műtárgy. 2024 elejére ebből egy módosított változat készült, novemberben pedig a testület úgy döntött ezt is felülvizsgálja. Elmondása szerint ma nehéz és veszélyes is autóval vagy gyalogosan kijönni például az Arany János és a Munkás utcából egyaránt.

Az új elképzelés szerint amennyiben a forgalmat a Benta-patak irányába terelnék el, a jelenleg „leszakadó” településrészek visszakerülhetnének a település vérkeringésébe, a mai buszforduló helyén pedig rekreációs területet alakítanának ki. A jelzőlámpás megoldás lehetővé tenné annak szabályozását is, hogy egyszerre mennyi jármű érkezzen be a városba, ezzel a Kálvin téren és a Nagy utcán is megszűnhetnének a torlódások.

Most akkor jelzőlámpa vagy körforgalom?

Az önkormányzat szerint a körforgalom nem tenné lehetővé a forgalom szabályozását, az Etyek felől érkező járművek folyamatos elsőbbséget kapnának, ami nem csökkentené a városra nehezedő terhelést. A jelzőlámpás megoldás ezzel szemben képes ütemezni és irányítani a beérkező forgalmat. Jelenleg a Kálvin téri jelzőlámpa szabályozza az innen érkezőket, ez azonban már a város belsejében található, az új csomópont ezt jóval korábban, a település határán kívül tenné lehetővé.

Szerintük az Uray Géza út, az Arany János utca, a Munkás utca és a Hatház utca, valamint ezek környéke is profitálhatna a kezdeményezésből. A környéken található szolgáltatások értéke is nőhetne a fejlesztés hatására, sőt bővülésükre is lehetőség nyílhat. Az elképzelés gyakorlati lényege, hogy az Arany János utca és a Munkás utca irányába tartóknak egy "tömböt" kellene megkerülniük. Az Ürge-hegy és a Peca-tó irányába szintén egyszerűbbé válna a közlekedés. Az új nyomvonal a Hatház utcától mintegy 50–60 méteres távolságra kerülne, és földpadokkal illetve feltöltéssel csökkentenék a zajhatást.

Szele András a város közlekedési koncepciójáért felelős Mobilissimus Kft. képviselője a körforgalommal kapcsolatos terveket illetően pontokba szedve fejezte ki aggályait. Egy körforgalom kialakítása véleménye szerint akár nyolcszor drágább is lehet. A jelzőlámpa egyfajta „kapuként” működne, azaz nem engedne át egyszerre annyi autót, mint most, így a torlódás nem a házak között állna meg.

Egy lakos ezen ponton javasolta, hogy a két megoldás (körforgalom és lámpa) együtt is működhetne, és szükség esetén ki lehetne kapcsolni a lámpákat, a kombinációt azonban Szele András nem látja kivitelezhetőnek, mivel nincs rá elég hely. A lakos viszont úgy látta, hogy szerinte nemcsak a csomóponton kívül, hanem belül is torlódás alakulhat ki, mivel délután a kifelé tartó forgalmat fogná meg a lámpa. Szele András szerint az általuk végzett forgalomszámlálás alapján nem várható ilyen probléma, mivel a kifelé irányuló forgalom délután jóval kisebb.

Kecskés László arról érdeklődött, hogy nagyjából mennyibe kerülne a beruházás? Tüske Emil kifejtette, hogy a kiviteli terveket egy másik tervezőiroda készíti majd, és ebben a fázisban – mivel nincsenek kivitelezői ajánlatok – nem látja értelmet konkrét összegekről beszélni.

Kecskés László arra is rákérdezett, hogy a város saját forrásból finanszírozná-e a fejlesztést, vagy számítanak más lehetőségre is?

Kocsis József polgármester válaszában elmondta, hogy az érintett szakasz fenntartója és kezelője a Magyar Közút, ezért a beavatkozáshoz szakhatósági engedélyek szükségesek. A város önerőből nem tudja megvalósítani a fejlesztést. Szavai szerint a fórum célja éppen az, hogy kiderüljön, milyen irányban érdemes elindulni ahhoz, hogy az állam és a közútkezelő támogatni tudja valamelyik koncepciót – a finanszírozás ütemezése egyelőre nyitott kérdés, ebben Etyek és Sóskút polgármestereinek együttműködésére is számítanak. Mivel a megvalósulás időpontja sem ismert, a polgármester szerint konkrét összegekről sincs még értelme beszélni. Kiemelte, hogy a környéken élők számára a terület zajos, kellemetlen szagú és balesetveszélyes, és az évek során több haláleset is történt a csomópont környékén.

Kecskés László hozzáfűzte, hogy korábbi képviselőként ő is nyújtott be baleseti statisztikákat az illetékes szerveknek, ám szerinte ez akkoriban nem hatotta meg a döntéshozókat.

Herman Gábor az Etyek, illetve Sóskút felől érkező forgalom arányáról érdeklődött. Szele András adatai szerint a reggeli csúcsidőszakban Etyek felől 300–350, Sóskút felől mintegy 500 jármű érkezik a csomóponthoz.

Sóskút korábbi polgármestere, König Ferenc felidézte, hogy Lázár János minisztersége idején elvonták az engedélyeztetett tervhez tartozó forrást, amelybe a biatorbágyi körforgalom is beletartozott volna. Véleménye szerint a jelenlegi forgalmi adatok nem mérvadóak, mivel az M0-s és M1-es autópálya átépítése miatt sokan Sóskút–Tárnok tengelyen próbálnak időt spórolni. Szerinte, ha ez a fejlesztés befejeződik, javulhat a helyzet. Ő is a körforgalmi megoldást támogatja, mert szerinte az biztonságosabb, és kevésbé hátrányos a közlekedők számára. Úgy véli, a jelenlegi elképzeléshez is állami támogatásra van szükség, és a hatóságok is a körforgalmi megoldást fogják preferálni.

A jelen gondjai - közlekedésbiztonsági kérdések

Loszman Levente önkormányzati képviselő szerint a Bolha utca is fontos szerepet tölt be a térségben, mivel ez segíti a Peca-tó megközelítését. Véleménye szerint az utcának a jövőben – gyalogos és kerékpáros szempontból is – nagyobb szerepe lesz, ezért kérte, hogy a csomópont tervezett átalakítása esetén biztosítsák az utca biztonságos be- és kihajtását. Kocsis József erre reagálva elmondta, hogy létezik egy úgynevezett BUBA-terv, amely ezt a szempontot is figyelembe veszi.

Egy Hatház utcai lakos, aki több évtizede él a környéken, elmondta, hogy a bemutatott koncepció szerinte megnehezítené a Hatház utcába való bejutást, mivel az utca nem egyenes vonalvezetésű. Úgy gondolja, a bemutatott elképzelés lassítaná és nehezítené a tömegközlekedést, valamint a tűzoltók és a mentők helyszínre érkezését is.

Rövid távon Kocsis József javasolta, hogy a várostáblánál helyezzenek ki egy traffiboxot, valamint egy 40 km/órás sebességkorlátozó táblát a Sóskút felől érkező szakaszon. Ez nagyobb biztonságot adna az Arany János és a Munkás utca lakói számára. Ez a jövő évi költségvetés elfogadása után jövő nyárra valósulhatna meg. Hozzátette, hogy fizikai forgalomlassító eszközök kihelyezésére nincs lehetőség, mivel azt a Magyar Közút nem engedélyezné.

Szele András a sebességmérés kapcsán példaként Törökbálintot említette, ahol – szavai szerint – az országosan legsűrűbben telepített traffibox-hálózatnak köszönhetően betartják a 40 km/órás sebességkorlátozást.

Etyeki részről, a polgármester Zólyomi Tamás is reagált az elhangzottakra. Elmondása szerint őket is zavarja a jelenlegi állapot, és bár a bemutatott biatorbágyi terv segítene, önmagában nem oldaná meg véglegesen a problémákat. Ő úgy látja, hogy a náluk zajló fejlesztések összesen három feljutási lehetőséget biztosítanának az autópályákra, ami csökkentené a térség forgalmi terhelését. Hangsúlyozta, hogy a települések önmagukban nem tudják megoldani ezeket a problémákat, ezért a környékbeli önkormányzatoknak össze kellene fogniuk, és közös csomagban kellene kezelniük a kérdést.

Egy másik hozzászóló arra volt kíváncsi, van-e ütemezési terv arra vonatkozóan, mikor valósulhat meg valamelyik koncepció? Kocsis József közölte, hogy a fórum elsődleges célja az volt, hogy meghallgassák azokat, akiket egy esetleges fejlesztés a lakókörnyezetükben közvetlenül érinthet, ugyanakkor ismét jelezte, hogy a jövő évi költségvetésbe be lehet tervezni egy konkrét, kisebb léptékű beavatkozást, például egy traffiboxot.

A fórumon elhangzottak alapján a jelenlévők többsége a körforgalmi megoldást részesítette előnyben, a találkozón azonban egyelőre nem született végleges döntés az Etyek–Sóskút csomópont jövőjéről. A hozzászólásokból ugyanakkor jól látszott, hogy a környéken élők számára sürgető a közlekedésbiztonság javítása, ugyanakkor a lehetséges megoldással kapcsolatban eltérőek az álláspontok. Az önkormányzat a lakossági észrevételek figyelembevételével folytatja az egyeztetéseket, miközben a megvalósításhoz szükséges tervezési, engedélyezési és finanszírozási kérdések továbbra is tisztázásra várnak. Az évtizedek óta húzódó probléma megoldása tehát továbbra is napirenden marad.

Borítókép: Albert Gábor