„Mit tehetünk mi?" – Áder János klímaelőadása a BiaSuliban
Egyéb

„Mit tehetünk mi?" – Áder János klímaelőadása a BiaSuliban

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a BiaSuliban tartott előadást felsősöknek környezetről, vízről, klímáról. A gyerekeknek szóló előadásról a 7.b osztály tanulói írtak beszámolót.

2026. május 13.
3 perc olvasás

„Izgalmasan kezdődött az előadás, mert egy kivetítőn ablakokat láttunk, mint az adventi kalendáriumban. A kinyitható ablakok alatt egy-egy témakör volt, amikhez kérdések is kapcsolódtak. Például, hogy 1 hektáron hány giliszta él? Vagy, hogy melyik nyeli el a több co2-t? Az óceán vagy az erdő? Két csoportra osztódott a hallgatóság és az ablakokat elkezdte kinyitni Áder János. És ezzel kezdetét is vette a klímatotó, ami a 2 órás előadás gerincét adta. 

A játék közben olyan döbbenetes infókat tudtunk meg, hogy egyetlen farmernadrág előállításához 7600 liter vízre van szükség. Vagy azt, hogy az egész földbolygó édesvíz készletéből mindössze 0,007% érhető el könnyen. Ezt interaktív kísérlettel is alátámasztották. Egy 6 literes lábosba kellett egy pipettával cseppenteni, ez az egyetlen csepp mutatta be, hogy ennyi víz áll rendelkezésre a bolygón főzéshez, fürdéshez, kocsimosáshoz..

Azt sem gondoltuk volna, hogy egy tonna kőből csak 2 gramm aranyat tudnak kinyerni.

Egy újabb kérdés: évente mennyi fát vágnak ki a Földön? Budapestnyit vagy Olaszországnyit? A legtöbben Budapestet válaszoltuk, mert a főváros is hatalmas, de a helyes válasz sajnos nem ez lett. Ennél jóval, de jóval több fa tűnik el a Földről évente.

Arról is szó volt, hogy az üvegházhatás nélkül -18Co fok lenne a hőmérséklet a Földön.

Az előadó úgy mutatta be, hogy egy másodperc alatt kb. 20 000 pet palackot adnak el, hogy tapsolt és számolt. Egy taps 20 000 műanyag palack. 2 taps 40 000, 3 taps 60 000. Láttunk fotókon szemétszigeteket az óceánok közepén és itt szóba került, hogy ha összetolnánk a szemétszigeteket egy India méretű területet kapnánk. Erre most olyan megoldást találtak ki, hogy hatalmas hálókkal megpróbálják ezeket a szigeteket eltávolítani.

A gleccserek olvadása egy újabb téma volt. Van olyan hely, ahol jelölik, hogy évről évre mennyit olvad. A klímaváltozás eredményeként láttunk képeket az Aral-tóról, hogy 1977-ben mekkora volt. 2014-re úgy lecsökkent a víz szintje, hogy már csak hajóroncsok ékesítik a medrét és tevék hűsölnek a hajóroncsok árnyékában. 

Mezőgazdaság: nagyon fontos, hogy a méhek beporozzák a növényeket, de sajnos az emberek miatt egyre több méh pusztul el. Kínában például már sok helyen az emberek porozzák pici tollseprűkkel a fák virágait. Ugyanilyen fontos a giliszták szerepe is: 1 hektáron kb. 2,5 millió él és rendkívül sok humuszt termelnek. 

Az előadás végén mi tehettünk fel kérdéseket. Az utolsó kérdés szerintünk mindenkinek szól és ti, akik olvassátok ezt, gondoljátok át. Mit tehetünk mi a hétköznapi életünkben?

A válaszokat viszonylag egyszerű lenne megvalósítani: ne vegyünk fölösleges ruhát és ételt, mert ezzel pazarolunk. Kidobjuk, ami nem kell. Ételt is, ruhát is és ezzel nagyon sok szemetet termelünk. Vegyük lejjebb a termosztátot csak 1 fokkal, így akár a gáz 7%-át is meg tudod spórolni.

A 10 ablak-10 kérdéses játék eredménye végül döntetlen lett, de akkor már senkit sem érdekelt a verseny, annyira izgalmas volt a játék.”

A cikket írták: Czagány Viktória Kíra, Czagány Zsófia Laura, Bojtok Zselyke, Bene Lujza, Vadovics Lilla Mirjam, Erdei Szofi, Molnár Máté és Berde Dominik, Berekméri Rebeka

Galéria

Gallery image 1
Gallery image 2
Gallery image 3
Gallery image 4
Gallery image 5
Gallery image 6
Gallery image 7
Gallery image 8
Gallery image 9
Gallery image 10
Gallery image 11
Gallery image 12
Gallery image 13
Gallery image 14