November 27. a Nobel-díj alapításának emléknapja
A Nobel-díj a világ egyik legismertebb és legrangosabb kitüntetése, amely évente olyan személyeket és szervezeteket ismer el, akik kiemelkedő munkájukkal hozzájárultak az emberiség fejlődéséhez. November 27-e azért különleges nap, mert ezen a napon írta alá Alfred Nobel azt a végrendeletet, amelynek köszönhetően létrejött ez az immár több mint egy évszázados hagyomány.
Nobel nem életmű elismerésére szánta a díjat, hanem egy konkrét eredményért vagy teljesítményért lehet megkapni, amelyet az indoklásban mindig pontosan meg kell nevezni. A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet szervezetek is elnyerhetnek, például a Nemzetközi Vöröskereszt, amely háromszor is elnyerte azt. A tudományos és irodalmi díjakat kizárólag magánszemély kaphatja meg.
A Nobel-díj történetében Magyarország kivételesen gazdag örökséggel rendelkezik. A díjazottak között 22 magyar vagy magyar származású tudóst és alkotót tartunk számon; ez figyelemreméltó szám egy ekkora ország esetében. Közülük hárman úgy kapták meg a díjat, hogy életük és munkásságuk jelentős része Magyarországhoz kötődik.
A legismertebb, Szent-Györgyi Albert, egy modern tudományos központot és biokémiai iskolát hozott létre Szegeden, ahol felfedezte a C-vitamint, és ezért 1937-ben elnyerte a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Az országot 1947 végén hagyta el, és az Egyesült Államokban telepedett le. Felfedezése nemcsak a tudományos világot formálta át, hanem a magyar kutatás hírnevét is messzire vitte.
Szent-Györgyi Albert
Kertész Imre 2002-ben nyerte el az irodalmi Nobel-díjat munkásságáért. Bár hosszú ideig Berlinben élt és alkotott, 2012-ben visszaköltözött Budapestre, és itt is halt meg 2016-ban. Műveinek erkölcsi súlya és humanista üzenete a magyar irodalom egyik legfontosabb nemzetközi teljesítményévé vált.
Kertész Imre átveszi a Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól
Az idei évben Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat „lenyűgöző és látomásszerű életművéért, amely az apokaliptikus rémület közepette megerősíti a művészet erejét”. Díja újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar irodalom egyedülálló módon gazdagítja a világ kultúráját.
Krasznahorkai László
Több olyan díjazott is van, akik Magyarországon jártak elemi, közép- vagy akár felsőfokú iskolába. Néhányan néhány évet itthon is dolgoztak, mielőtt külföldre távoztak volna, és az ott végzett munkájukért kapták meg a díjat. Közéjük tartozik Karikó Katalin és Krausz Ferenc is: előbbi a fiziológiai és orvostudományi, utóbbi a fizikai Nobel-díjat kapta, és kiváló példák arra, hogy a magyar tudományos alapok milyen erős nemzetközi karriert tudnak megalapozni.
Fotók: nobelprize.org
Krasznahorkai: Miklós Déri, CC BY-SA 4.0 via Wikimedia Commons
Kertész Imre: Copyright © The Nobel Foundation 2002 - Hans Mehlin
Szent-Györgyi Albert: ORTEPAN / Semmelweis Egyetem Levéltára
Galéria
Átadó ceremónia