Október 6.: Tizenhárom név, amelyet nem feledhet a nemzet
Október 6-án, az Aradi Vértanúk Emléknapján az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezünk. Ezen a napon végezték ki Aradon a szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét, a magyar függetlenségért vívott küzdelem meghatározó alakjait, valamint Pesten Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét. Az osztrák hadbíróság a honvédtiszteket felségárulás vádjával ítélte halálra, rangjuktól és vagyonuktól is megfosztva őket. Fejet hajtunk emlékük előtt, akik életüket áldozták a magyar szabadság ügyéért.
A kivégzettek között volt a temesvári születésű Kiss Ernő, akit golyó általi halálra ítéltek. Ugyancsak főbelövéssel végezték ki Dessewffy Arisztidot, a váci csata hősét, Lázár Vilmost, az örmény származású hadtestparancsnokot, valamint Schweidel Józsefet, Arad egykori helyőrségparancsnokát. Társaikat kötél általi halálra ítélték.
Az aradi vértanúk története azonban nem csupán a veszteségről szól. Utolsó mondataik, helytállásuk és rendíthetetlen hitük a mai napig a hűség, a bátorság és a hazaszeretet jelképei. Sorsuk emlékeztet arra, hogy a szabadságnak gyakran nagy ára van, de az eszmék túlélhetik a legerősebb megtorlást is. Ezen a napon nemcsak a múlt hőseire emlékezünk, hanem arra az erkölcsi tartásra is, amelyet az aradi vértanúk életükkel és halálukkal hagytak örökül a nemzetnek.
Fotó: wikipedia