Közmű nélkül maradtak -3 .

BiatorbágyON: Milyen kötelezettségek és szabályok vonatkoznak a magántulajdonosra és az önkormányzatra a közforgalom elől el nem zárt magánutakat és a magántulajdonban lévő városi területeket illetően az önkormányzat álláspontja szerint? (Szarvasugrás és Lakópark 3. ütem). 

Kocsis József polgármester: A „közforgalom elől el nem zárt magánút” sajátos jogi kategória Magyarországon: az út magántulajdonban van, de a közlekedés számára meg van nyitva, ezért bizonyos közjogi szabályok ugyanúgy vonatkoznak rá, mint a közutakra.

A magántulajdonos kötelezettségei:

A tulajdonos (vagy kezelő) főszabály szerint:

• köteles tűrni, hogy az utat a közlekedők rendeltetésszerűen használják;

• nem zárhatja le önkényesen sorompóval, kapuval vagy más módon;

• az út közforgalom előli elzárásához közlekedési hatósági engedély szükséges;

• az út státuszának megváltoztatását (megnyitás vagy elzárás) az ingatlan-nyilvántartásban is át kell vezettetnie.

Amíg nincs bejegyzett elzárás, az út jogilag közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül, még akkor is, ha a tulajdonos azt szeretné korlátozni.

Milyen szabályok vonatkoznak a közlekedőkre?

A KRESZ nemcsak a közutakon, hanem a közforgalom elől el nem zárt magánutakon is alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy:

• a sebességre,

• elsőbbségre,

• parkolásra,

• közlekedési táblákra

    ugyanazok az alapvető szabályok érvényesek, mint közúton.

A tulajdonos fenntartási kötelezettsége

A közforgalom elől el nem zárt magánút továbbra sem válik önkormányzati vagy állami közúttá, tehát a fenntartás elsődleges felelőse általában a tulajdonos vagy kezelő marad. Az út megnyitása a közforgalom számára nem eredményezi azt, hogy az önkormányzat köteles lenne azt karbantartani vagy felújítani.

Ugyanakkor, ha az út állapota közlekedésbiztonsági vagy egyéb hatósági problémát okoz, egyes esetekben hatósági kötelezések is szóba kerülhetnek.

Az önkormányzat kötelezettségei

Az önkormányzatnak általában nincs automatikus fenntartási vagy felújítási kötelezettsége egy magántulajdonú úttal kapcsolatban csak azért, mert azt a közforgalom használja. A közforgalom számára megnyitott magánút jogilag továbbra is magánút marad.

Az önkormányzat szerepe akkor jelenik meg, ha:

• településrendezési vagy fejlesztési célból átveszi az utat;

• megállapodást köt a tulajdonossal;

• külön jogszabály vagy helyi rendelet alapján valamilyen közfeladatot lát el az érintett területen.

Az út önkormányzati kezelésbe kerüléséhez rendszerint tulajdonátruházás vagy külön megállapodás szükséges.

Lezárhatja-e a tulajdonos az utat?

Igen, de csak szabályosan.

A közforgalom elől el nem zárt magánút lezárásához:

• a tulajdonos kérelme,

• a közlekedési hatóság engedélye,

• szükség esetén érintett szomszédok vagy közműszolgáltatók hozzájárulása,

• valamint az ingatlan-nyilvántartási átvezetés szükséges.

Az önkényes lezárás jogsértő.

BiatorbágyON: Víz és csatornakapacitás: a Lakópark 3. ütem számára ki van építve a vezeték – de nincs rákötve a hálózatra. Mikor és milyen feltételek mentén kerül fel ez a városrész a közműtérképre?

Fontos tisztázni, hogy mi is az a közmű! Attól számít valami közműnek, hogy egy alapvető szolgáltatást nyújtó, vezetékhálózatra épülő infrastruktúra része, amelyet több felhasználó közösen vesz igénybe. A Lakópark 3. ütemében állítólagosan megépült csőhálózatok nem csatlakoznak élő, működő közművekhez, annak nem részei. A víz- és csatornavezetékek közműtérképre kerülése Magyarországon elsősorban az építésügyi, víziközmű- és térinformatikai nyilvántartási szabályoktól függ. A folyamat röviden: megépítés → bemérés → dokumentálás → átadás a nyilvántartásba → feltüntetés a közműtérképen.

Milyen vezetékek kerülnek fel?

Általában minden olyan víziközmű-létesítmény, amely:

• közüzemi vízellátást vagy szennyvízelvezetést szolgál;

• engedéllyel épült;

• geodéziai beméréssel dokumentálták;

• az üzemeltető (víziközmű-szolgáltató) nyilvántartásába bekerült.

Ide tartozhatnak:

• ivóvíz-gerincvezetékek,

• bekötővezetékek,

• szennyvíz- és egyesített csatornák,

• nyomóvezetékek,

• aknák, tolózárak, tűzcsapok stb.

Mikor kerül fel?

A gyakorlatban a vezeték nem az építés megkezdésekor, hanem rendszerint:

1. a kivitelezés befejezése után,

2. a geodéziai „megvalósulási bemérés” elkészítését követően,

3. a műszaki átadás-átvétel után,

4. az üzemeltető nyilvántartásának frissítésekor

jelenik meg a hivatalos közműnyilvántartásokban.

Mi a helyzet a magánvezetékekkel?

Nem minden magánterületen futó vezeték jelenik meg automatikusan a közműtérképen.

Például:

• egy családi ház vagy lakópark telken belüli ivóvíz-hálózatának belső szakaszai gyakran nem szerepelnek a nyilvános közműtérképeken;

• a közműcsatlakozás és a közterületi hálózat viszont rendszerint igen.

 Ki köteles az adatokat szolgáltatni?

Jellemzően:

• a beruházó,

• a kivitelező által megbízott földmérő,

• valamint az üzemeltető víziközmű-szolgáltató

gondoskodik arról, hogy a megvalósulási adatok bekerüljenek a nyilvántartásba.

Ha egy vezeték nincs rajta a térképen

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vezeték nem létezik. Előfordulhat, hogy:

• régi, pontatlan nyilvántartásról van szó;

• a vezeték engedély nélkül épült;

• még nem történt meg a bemérés vagy az adatfeltöltés;

• a vezeték magánvezeték, amelyet nem vezettek át valamelyik nyilvános nyilvántartásban.

Közforgalom elől el nem zárt magánutak esetén

Ha a kérdés egy ilyen magánút alatt futó víz- vagy csatornavezetékre vonatkozik, akkor különösen fontos, hogy:

• ki a vezeték tulajdonosa,

• van-e közmű-üzemeltetői átvétel,

• bejegyeztek-e vezetékjogot,

• illetve a vezeték közműnek vagy csupán magánbekötésnek minősül-e.

Ezek döntik el, hogy a vezetéknek szerepelnie kell-e a hivatalos közműnyilvántartásokban, illetve hogy az üzemeltetőnek milyen kötelezettségei vannak. Ha van konkrét eset (például egy magánút alatt futó önkormányzati vagy szolgáltatói vízvezeték, amely nincs a térképen), annak a jogi megítélése ennél részletesebb lehet.

BiatorbágyON: Vízkvóta: a kapacitásbővítés mikorra valósulhat meg?

Kocsis József: Biatorbágynak jelenleg nagyjából 400 m3 víz átvételére van lehetősége az ÉDV-től. Ennek feltétele egy kb. 150-200 millió Ft-os beruházás (szivattyú csere, szakaszoló elzárók beépítése, gépház fejlesztés). Ezzel a vízmennyiséggel kell gazdálkodnunk addig, amig állami vagy más finanszírozású beruházásból egy új DN500-as vezeték épülhet ki Budapest XXII. kerület irányából. Megkezdődtek a terv előkészítő tárgyalásai az érintett önkormányzatokkal, valamint a vizet adó Fővárosi Vízművek ZRT-vel. Ez egy több tízmilliárdos fejlesztés, ami 80-100 ezer ember vízellátását tenné lehetővé, biztonságossá. A jelenleg látható feltételek mellett ennek az átfutási ideje 10 évnél több.

A jelenlegi jogszabályok (Közmű tv.) a lakossági vízellátásnak minden mással szemben elsőbbséget biztosít. Az esetlegesen rendelkezésre álló kb. 400 m3 víz mintegy 800 lakásnak lenne elegendő, azaz nagyjából 2000 ember beköltözését követően semmi lehetősége nem lesz a városnak az intézményeket és a szolgáltatásokat fejleszteni, bővíteni. Jelenleg épült / épül kb 150 lakás, amelyek közműellátása – finoman szólva is – bizonytalan. A leendő lehetséges 2000 új lakó, valamint néhány befektető érdekében nem szabad Biatorbágy mintegy 17.000 lakójának az ellátásbiztonságát, közösségi szolgáltatásait veszélyeztetni.

BiatorbágyON: Mikorra várható a szennyvíztelep kapacitás-bővítése, hogy senkinek ne kelljen szippantatni a saját szennyvizét? 

Kocsis József: Ahhoz, hogy adott helyen keletkező szennyvízből tisztított "szürkevíz" legyen, alapvetően három műszaki feltétel szükséges. 1. Gyűjtő hálózat, 2. Gerinc hálózat, 3. Szennyvíztisztító telep. Jelenleg a szennyvíztisztító telep maximális kapacitással működik. Biatorbágyon nagyjából 500 olyan ingatlan van, aki valamilyen okból nem kötött rá a csatornára (jellemzően nem tudta megfizetni a fejlesztési hozzájárulást vagy komfortnélküli volt az ingatlan)  amikor volt lehetősége. Ezen ingatlanok ellátásához szinte elég a szennyvíztelep fejlesztése. Van egy másik kategória ahol jelenleg nincs közcsatorna kiépítve, de belterületi önkormányzati utca/utcák meglévő lakóingatlanokkal. Itt szükséges gyűjtőhálózat építés, ill. ebből eredően a gerinchálózatot is átépíteni, fejleszteni szükséges. Egyszóval nem elég a szennyvíztelep kapacitását bővíteni a hálózaton is jelentős beruházásokat kell végrehajtani. 

Ez a munka végezhető ütemezetten is. Első ütem a telep bővítése. A következő pár hétben várható a tisztítási technológia kiválasztása, majd indulhat a tervezés. Személy szerint nagyon szeretném, ha ez ebben az évben elkészülne. Utána a kivitelezés forrás kérdése lesz.

BiatorbágyON: Mi lesz, ha nem lesz rezsicsökkentett ár? Mi lesz, ha nem lesz önkormányzati támogatás? Mennyibe kerül majd egy családnak alkalmanként a szennyvíz elszállíttatása, ha piaci árat kell fizetniük?  

Kocsis József: A  piaci ár nagyon sok biatorbágyi családot hozna rendkívül nehéz helyzetbe. Jelenleg a lakosság a 2013. évi rezsistopp miatt 2.264 Ft + ÁFA-t fizet egy m3 szennyvíz elszállításáért. Mivel a korábbi beszerzési eljáráson a legolcsóbb szolgáltató 3.500 Ft/m3-es áron vállalta az önkormányzat a lakosság befizetését kiegészítette 1236 Ft+ÁFA-val. A szolgáltató bejelentett májustól egy 1000 Ft-os emelést, így az önkormányzati rész 2.236 Ft + ÁFA-ra növekszik. Vannak olyan, elsősorban külterületi ingatlanok, ahová a 10 m3-es szállító autó nem fér be. Ezekben az esetekben egy 3 m3-es gépkocsi szállítja el a szennyvizet ami plusz 35.000 Ft-os kiszállási díjat jelent. Ebből eddig 15.000 Ft-ot a lakosság, 20.000 Ft-ot az önkormányzat fizetett. Itt is van emelés.

BiatorbágyON: Befolyásolja-e a víz és csatornakapacitás, meddig adhat ki az önkormányzat újabb építési engedélyeket? Felelős magatartásnak érzi-e az önkormányzat a jelen helyzetben az engedélyek kiadását?

Kocsis József: Az önkormányzatok Magyarországon nem adnak ki építési engedélyeket. Építéshatósági jogköre jelenleg a Kormányhivataloknak van.

BiatorbágyON: Beszéltünk egy családdal, akik víz és csatorna nélkül élnek a Lakópark 3. ütem egy új házában. Hogyan kaphatott pl. ez a család építési és használatbavételi engedélyeket a Lakópark 3. ütem, Juhász Gyula úton lévő házra, ha egyértelmű volt az önkormányzat számára, hogy nem lesz közmű a területen belátható időn belül?

Kocsis József: Ha igaz a kérdés minden állítása, akkor nem lehet használatbavételi engedélyük! Különböző jogértelmezések vannak. Építési engedély egy tervezői nyilatkozatra kiadható. Víz és csatorna nélkül használatbavételi engedély nem lehetséges. A kérdés megválaszolására az építési hatóság az illetékes.

BiatorbágyON: Mi van a Fábián István vállalkozó által felajánlott, telkenként 7%-os visszatérítési összeggel, amelyet közműfejlesztésre lehetne fordítani a területen?

 Kocsis József: Fábián István úrral folyamatosak a tárgyalások, számos kérdés vár még tisztázásra. Meg kell vizsgálni, hogy a felajánlás mértéke arányos-e a városban jelentkező kötelezettségekkel. Kérdéses a támogatás időbeni ütemezése. Fábián úr is – hasonlóan a többi fejlesztőhöz, befektetőhöz – akkor fog bármilyen felajánlást írásban is rögzíteni – szerintem helyesen -, ha biztosítva látja az önkormányzat vállalásainak teljesítését, annak időbeni kifutását. Addig fogunk tárgyalni, és minden fél számára jó megoldást keresni, ameddig a városlakók érdekei maradéktalanul nem teljesülnek.

A sorozat első része, a családdal készült riport itt, a második rész, a vállalkozó válaszai itt olvashatók.